A résolaj-mérés bizonyos hidraulika szivattyúk és hidromotorok állapotvizsgálatának egyik leghasznosabb módszere. Segítségével számszerűen vizsgálható, hogy az egység belsejében mekkora olajmennyiség jut a nyomott terekből a háztérbe, majd onnan a résolaj- vagy házelvezető vezetéken keresztül a tartályba.
A mérés különösen értékes azért, mert a belső kopás sokszor jóval azelőtt megjelenik a résolaj mennyiségének változásában, hogy a szivattyú vagy hidromotor teljesítménye látványosan összeomlana.
Fontos azonban, hogy a résolaj-mérés nem univerzális vizsgálat minden hidraulikus gépre, és egyetlen liter/perc értékből sem lehet önmagában kijelenteni, hogy egy egység jó vagy hibás.
Az általános rendszerszintű hibakeresési logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben írunk részletesebben.
A legfontosabb alapelv
A résolaj mennyisége önmagában nem diagnózis. Az üzemi körülményekkel együtt válik értelmezhetővé.
Ugyanazon egység résolaj-térfogatárama megváltozhat a rendszernyomás, az olajhőmérséklet, a viszkozitás, a fordulatszám és az üzemi állapot változásával is. Összehasonlítható eredményhez reprodukálható mérési feltételek szükségesek.
A hidraulikus szivattyúk és hidromotorok nagy pontosságú illesztésekkel működnek, de a mozgó alkatrészek között nem lehet mindenhol teljesen szivárgásmentes kapcsolat. Bizonyos illesztési hézagok szükségesek a mozgáshoz, kenéshez és a szerkezeti elemek üzembiztos működéséhez.
A nagyobb nyomású terekből ezeken az illesztéseken keresztül bizonyos mennyiségű olaj jut a kisebb nyomású terekbe vagy az egység házába. A háztérből ezt az olajat sok konstrukciónál külön résolaj- vagy házelvezető vezetéken vezetjük vissza a tartályba.
A „résolaj-mérés” kifejezést gyakran úgy használják, mintha minden hidraulika szivattyún ugyanazt a vizsgálatot lehetne elvégezni. Ez nem így van.
A módszer elsősorban olyan szivattyúknál és hidromotoroknál használható közvetlenül, amelyeknek külön házelvezető vagy case drain csatlakozásuk van. Ilyen például számos axiáldugattyús szivattyú és hidromotor.
Más konstrukcióknál – például sok fogaskerékszivattyúnál – nincs külön mérhető külső résolajág. Ilyenkor a belső veszteség állapotát más módszerekkel, például terhelés alatti
térfogatáram-méréssel
kell értékelni.
A házelvezető ágon mért olajmennyiséget nem minden esetben szabad egyszerűen „kopási veszteségnek” tekinteni.
Konstrukciótól függően a mért térfogatáramban megjelenhet:
A mérés során az egység házelvezető ágában folyó olaj térfogatáramát mérjük megfelelő mérőeszközzel. A vizsgálatot meghatározott és dokumentált üzemi körülmények között kell elvégezni.
A mérési jegyzőkönyvben célszerű rögzíteni legalább:
Ezek nélkül két különböző időpontban mért liter/perc érték könnyen összehasonlíthatatlanná válhat.
Az olaj viszkozitása a hőmérséklettel jelentősen változik. Melegebb olajnál kisebb a viszkozitás, ezért ugyanazon illesztési hézagokon keresztül jellemzően nagyobb belső szivárgás alakulhat ki.
Ez különösen kopott egységnél látványos: hidegen a szivattyú vagy hidromotor még elfogadhatóan működhet, üzemi hőmérsékleten viszont a megnövekedő belső veszteség miatt romolhat a teljesítménye.
A belső szivárgás általában változik az egységen kialakuló nyomáskülönbséggel. Ezért egy kis terhelésen végzett mérés önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogyan viselkedik az egység tényleges munkapontján.
Diagnosztikai vizsgálatnál ezért célszerű lehet több, előre meghatározott üzemi ponton rögzíteni a résolaj térfogatáramát.
Mérési jelenség |
Lehetséges értelmezés |
|---|---|
| A résolaj minden mérési ponton a gyártói tartományban marad | A mérés alapján nincs egyértelmű jele túlzott belső veszteségnek. |
| Terhelés növelésével a vártnál erősebben nő a résolaj | Megnövekedett belső veszteség gyanúja, gyártói referencia szükséges. |
| Melegedéssel jelentősen nő a résolaj | Viszkozitásfüggő belső veszteség, kopás lehetősége. |
| A korábbi méréshez képest azonos körülmények között növekvő trend látható | Előrehaladó kopás vagy belső állapotváltozás gyanúja. |
A legbiztosabb referencia az adott gyártó és típus műszaki előírása. Ha a gyártó megadja a maximális megengedett házelvezetési térfogatáramot meghatározott nyomáson, fordulatszámon és hőmérsékleten, ehhez kell viszonyítani a mért adatot.
Ha nincs rendelkezésre álló egyértelmű gyári határérték, értékes információ lehet egy bizonyítottan jó állapotú azonos egység referenciaértéke vagy ugyanazon egység korábbi, dokumentált mérése.
Állapotdiagnosztika
Egyetlen mérésnél sokszor értékesebb a trend.
Ha ugyanazon szivattyún azonos üzemi körülmények mellett például hónapról hónapra növekszik a résolaj, a kopás folyamata már azelőtt láthatóvá válhat, hogy a gép működésében súlyos tünet jelentkezne.
A két vizsgálat más kérdésre ad választ.
A
főági térfogatáram-mérés
megmutatja, hogy a szivattyú vagy rendszerág ténylegesen mennyi hasznos olajmennyiséget szállít.
A résolaj-mérés pedig megfelelő konstrukciónál közvetlenebb információt adhat arról, hogy a hidraulikus gép belsejében mekkora a háztérbe jutó veszteség.
A belső szivárgás során nagyobb nyomású olaj áramlik át kis illesztési hézagokon alacsonyabb nyomású térbe. A nyomási energia ezen a veszteségi útvonalon végül döntően hővé alakul.
Ezért egy erősen kopott szivattyú vagy hidromotor nemcsak kevesebb hasznos teljesítményt adhat le, hanem jelentős veszteségi hőt is termelhet.
Ha a gép teljesítményvesztése túlmelegedéssel is együtt jár, a
Miért melegszik túl a hidraulika rendszer?
cikkünkben további veszteségforrásokat is bemutatunk.
A résolaj- vagy házelvezető vezeték feladata, hogy az egység házában összegyűlő olajat kis ellenállással visszavezesse a tartályba. Ha az ág eltömődött, túl kis keresztmetszetű, megtört, hibásan van bekötve vagy túl nagy ellennyomás alakul ki rajta, a háznyomás megnőhet.
Ez tengelytömítés-károsodást, külső szivárgást és súlyosabb esetben a hidraulikus egység meghibásodását is okozhatja.
A szivattyúhibák többi diagnosztikai jeléről a
Hidraulika szivattyú hibajelei
cikkünkben írunk részletesebben.
Még egy magas résolajérték sem mondja meg automatikusan, hogy pontosan melyik belső alkatrész kopott el. Nem derül ki belőle önmagában, hogy például dugattyú–hengerblokk illesztés, vezérlőtükör, csúszófelület vagy más belső elem okozza a többletveszteséget.
Ugyanígy a gyári tartományba eső résolaj sem bizonyítja, hogy az egység minden szempontból hibátlan. Mechanikai, csapágy-, szabályozási vagy egyéb hiba ettől még fennállhat.
A lényeg
A résolaj-mérés erős diagnosztikai adat – de nem önálló ítélet.
A nyomás, főági térfogatáram, olajhőmérséklet, fordulatszám, zaj, rezgés és a gép tényleges üzemi viselkedése együtt ad megbízható képet a hidraulikus egység állapotáról.
Ha axiáldugattyús vagy más külön házelvezetővel rendelkező szivattyú vagy hidromotor belső kopására gyanakszik, a résolaj-mérés segíthet objektív adattal alátámasztani a javítási döntést.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás-, térfogatáram- és megfelelő konstrukció esetén résolaj-méréssel vizsgálja a hidraulikus egység tényleges állapotát.
Ha a vizsgálat Bosch Rexroth szivattyú vagy hidromotor belső kopását igazolja, a
Bosch Rexroth szivattyúk és hidromotorok felújítása
szolgáltatásunkkal a javítást is folytatni tudjuk.
Megfelelő konstrukció esetén résolaj-méréssel, nyomás- és térfogatáram-vizsgálattal objektív képet adunk az egység belső veszteségéről, mielőtt javításról vagy cseréről döntene.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a szivattyú vagy hidromotor pontos típusát, a gép hibajelenségét és lehetőség szerint a hidraulikus kapcsolási rajzot.
A térfogatáram-mérés a hidraulika diagnosztika egyik legfontosabb, mégis gyakran kihagyott vizsgálata. Hibakereséskor sokan automatikusan nyomást mérnek, pedig egy lassú gép, csökkent munkahenger-sebesség vagy gyenge hidromotor hátterében sokszor nem a nyomás, hanem az adott rendszerágban rendelkezésre álló olajmennyiség csökkenése áll.
A térfogatáram megmutatja, hogy időegység alatt mennyi hidraulikafolyadék halad át egy adott mérési ponton. Ipari hidraulikában jellemzően liter/percben adjuk meg. Diagnosztikai értékét az adja, hogy segítségével objektíven ellenőrizhető például egy szivattyú tényleges szállítása, egy rendszerág ellátása vagy egy szelep után rendelkezésre álló térfogatáram.
Az általános hibakeresési sorrendről a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben írunk részletesebben.
Diagnosztikai alapelv
A megfelelő nyomás nem bizonyítja, hogy megfelelő a térfogatáram is.
Egy rendszer képes lehet megfelelő üzemi nyomást létrehozni úgy is, hogy közben a végrehajtóhoz a szükségesnél kevesebb olaj jut. Ilyenkor a gép képes erőt kifejteni, de lassabban mozoghat a tervezettnél.
A hidraulikus szivattyú minden fordulatával meghatározott geometriai olajtérfogatot szorít ki. Egy állandó munkatérfogatú szivattyú elméleti térfogatárama ezért alapvetően a szivattyú geometriai munkatérfogatától és fordulatszámától függ.
Qelméleti = Vg × n / 1000
ahol Q a térfogatáram [l/min], Vg a geometriai munkatérfogat [cm³/fordulat], n pedig a fordulatszám [1/min]
A valós szivattyú azonban belső veszteségekkel működik, ezért a ténylegesen leadott térfogatáram kisebb az elméleti értéknél. Ezt fejezi ki a volumetrikus hatásfok.
Diagnosztikai szempontból hasznos leegyszerűsítés, hogy a nyomás elsősorban a rendelkezésre álló erővel vagy nyomatékkal, a térfogatáram pedig a végrehajtó sebességével áll kapcsolatban.
Munkahengernél nagyobb térfogatáram azonos hengergeometria mellett nagyobb dugattyúsebességet, hidromotornál pedig azonos munkatérfogat mellett magasabb fordulatszámot eredményez.
Ha a gép lassú vagy erőtlen, a
Lassú vagy erőtlen a hidraulika?
cikkünkben részletes hibakeresési sorrendet is talál.
Különösen informatív lehet a mérés, ha:
A diagnosztikai térfogatáram-méréshez megfelelő nyomás- és térfogatáram-tartományú áramlásmérőt építünk be a vizsgált vezetékbe. A műszer azt mutatja meg, hogy az adott mérési ponton ténylegesen mennyi olaj halad át időegység alatt.
A mérési helyet mindig a kérdés határozza meg. Más ponton mérünk akkor, ha a szivattyú teljesítményét szeretnénk ellenőrizni, és máshol, ha azt keressük, hogy egy szelepblokk után miért nem jut elegendő térfogatáram a munkahengerhez.
Egy kopott szivattyú kis nyomáson még közel megfelelő térfogatáramot szállíthat. Ahogy azonban nő az üzemi nyomás, a kopott illesztéseken keresztüli belső visszaáramlás is növekedhet, ezért a ténylegesen hasznosítható térfogatáram csökken.
Ezért szivattyúdiagnosztikánál különösen értékes lehet a térfogatáram összehasonlítása több terhelési ponton.
Mérési eredmény |
Lehetséges értelmezés |
|---|---|
| Kis nyomáson jó, terhelésre jelentősen csökken | Megnövekedett belső veszteség gyanúja, de a teljes rendszer vizsgálata szükséges |
| Minden nyomáson alacsony | Fordulatszám, szivattyú-beállítás, szívóoldal, bypass vagy szivattyúállapot vizsgálandó |
| Szivattyúnál megfelelő, végrehajtónál kevés | A két mérési pont közötti szelep, elágazás vagy belső veszteség válik gyanússá |
| Hidegen megfelelő, melegen csökken | Hőmérséklet- és viszkozitásfüggő belső veszteség lehetősége |
Ez a térfogatáram-mérés egyik legfontosabb értelmezési szabálya. Ha egy mérési ponton a vártnál kisebb olajmennyiséget mérünk, abból még nem következik automatikusan, hogy a szivattyú kopott.
Az ok lehet például:
A mérés értelmezése
Nem azt kell megkérdezni, hogy „kevés-e a térfogatáram?”, hanem azt, hogy mihez képest kevés.
Az értékeléshez ismerni kell a szivattyú munkatérfogatát, fordulatszámát, szabályozási állapotát, az üzemi nyomást, az olajhőmérsékletet és azt is, hogy pontosan hol történt a mérés.
A térfogatáram önmagában sokat mond, de a hozzá tartozó üzemi nyomás nélkül könnyen félreértelmezhető. Ugyanaz a szivattyú például más tényleges térfogatáramot adhat kis és nagy nyomáson.
Ezért a legjobb diagnosztikai vizsgálatoknál a két adatot együtt rögzítjük: mekkora térfogatáramot szállít a rendszer az adott pillanatban, és ehhez milyen nyomás tartozik.
A nyomásmérés módszertanáról a
Hidraulika nyomásmérés – hogyan használjuk hibadiagnosztikára?
cikkünkben írunk részletesen.
Állandó munkatérfogatú szivattyúnál az adott fordulatszámhoz viszonylag jól meghatározható az elméleti szállítás. A tényleges és az elméleti érték összehasonlítása ezért közvetlenebb információt ad a volumetrikus veszteségekről.
Szabályozható szivattyúnál azonban a szállítás szándékosan változik. Nyomásszabályozott, teljesítményszabályozott vagy load-sensing rendszerben a kis térfogatáram akár teljesen normális üzemi állapot is lehet.
Ahogy a hidraulikaolaj felmelegszik, csökken a viszkozitása. Kopott illesztéseknél ez növelheti a belső szivárgási veszteséget, ezért egy elhasználódott szivattyú vagy más komponens hidegen még elfogadhatóan működhet, melegen azonban jelentősen romolhat a teljesítménye.
Ezért a „hidegen jó, melegen lassú” tünetnél különösen értékes lehet a térfogatáram összehasonlítása azonos fordulatszám és lehetőleg azonos terhelési állapot mellett, különböző olajhőmérsékleteken.
A főági térfogatáram-mérés azt mutatja meg, hogy egy adott mérési ponton ténylegesen mennyi olaj áll rendelkezésre. Ez kiválóan használható annak megállapítására, hogy valóban csökkent-e a rendszer vagy egy szivattyú hasznos szállítása.
A résolaj-mérés ezzel szemben bizonyos szivattyúk és hidromotorok belső veszteségének közvetlenebb vizsgálatára szolgál. A két mérés ezért nem helyettesíti, hanem sok esetben kiegészíti egymást.
Ha például a főági mérés jelentős szállításveszteséget mutat, egy megfelelő konstrukción végzett résolajmérés segíthet eldönteni, hogy maga a szivattyú belső kopása okozza-e a veszteséget, vagy máshol kell tovább keresni.
Hiba |
Miért félrevezető? |
|---|---|
| A katalógusadatot közvetlenül összevetjük a mért értékkel | A fordulatszám, üzemi nyomás, hőmérséklet és szabályozási állapot eltérhet. |
| Csak kis nyomáson mérünk | A belső veszteség terhelés alatt válhat jelentőssé. |
| Az alacsony térfogatáramot rögtön szivattyúhibának tekintjük | Bypass, szelephiba, fordulatszám, szabályozás vagy szívóoldali probléma is okozhatja. |
| Nem mérjük a fordulatszámot | A szivattyú szállítása közvetlenül függ a hajtási fordulatszámtól. |
| Nem jegyezzük fel az olaj hőmérsékletét | A viszkozitás változása jelentősen befolyásolhatja a belső veszteségeket. |
| Szabályozott szivattyút fix szállításúként értékelünk | A kis térfogatáram a szabályozás normális eredménye is lehet. |
Szivattyúvizsgálatnál sok esetben nem elegendő szabad kifolyás mellett megmérni a térfogatáramot: azt is látni kell, hogyan változik a szállítás növekvő terhelésnél. Ehhez megfelelő diagnosztikai mérőegység és kontrollált terhelés szükséges.
Ilyenkor a mérőműszernek, tömlőknek, gyorscsatlakozóknak, adaptereknek és terhelőelemnek egyaránt meg kell felelniük a rendszer maximális nyomásának és térfogatáramának. A hidraulikus teljesítmény terhelés közben jelentős hővé alakulhat, ezért a mérés időtartamát és a folyadék hőmérsékletét is kontrollálni kell.
Ha a nyomásmérés megfelelő értéket mutat, a gép mégis lassú, vagy a teljesítmény melegedéssel és terheléssel jelentősen romlik, a térfogatáram-mérés fontos következő diagnosztikai lépés lehet.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás- és térfogatáram-méréssel vizsgálja a rendszert tényleges üzemi körülmények között, így alkatrészcsere előtt meghatározható, hogy valóban a szivattyú, egy szelep vagy a rendszer más eleme okozza-e a teljesítményvesztést.
Ha a diagnosztika Bosch Rexroth szivattyú vagy hidromotor belső hibáját igazolja, a
Bosch Rexroth szivattyúk és hidromotorok felújítása
szolgáltatásunkkal a javítást is folytatni tudjuk.
Térfogatáram- és nyomásméréssel meghatározható, hogy valóban csökkent-e a rendelkezésre álló olajmennyiség, hogyan változik terhelés alatt, és a rendszer melyik szakaszán keletkezik a veszteség.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép és a szivattyú típusát, a tapasztalt hibajelenséget és lehetőség szerint a hidraulikus kapcsolási rajzot.
A nyomásmérés a hidraulika hibakeresés egyik legalapvetőbb eszköze – és egyben az egyik leggyakrabban félreértelmezett is. Egy manométerről leolvasott szám önmagában ritkán mondja meg, melyik alkatrész hibás. A nyomásmérés akkor válik valódi diagnosztikai módszerré, ha tudjuk, hol, mikor és milyen üzemi állapotban kell mérni.
A diagnosztikában nemcsak a nyomás nagysága érdekes. Ugyanilyen fontos, hogyan épül fel, terhelés alatt mennyire stabil, milyen gyorsan változik, hol esik le, és hogyan viszonyul a rendszer más mérési pontjain ugyanabban a pillanatban mért értékhez.
Az általános rendszerszintű hibakeresési sorrendről a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben írunk részletesebben.
A legfontosabb alapelv
A szivattyú térfogatáramot szállít. A nyomás a terhelés hatására alakul ki.
Ezért egy szivattyú nyomóágán mért 40 vagy 180 bar önmagában nem mondja meg, hogy a szivattyú jó vagy hibás. Tudnunk kell, milyen terhelés mellett, milyen szelepkapcsolásban és milyen térfogatáram mellett alakult ki az adott nyomás.
A leggyakoribb mérési hiba, amikor valaki alaphelyzetben vagy üresjáratban leolvas egy nyomásértéket, majd ebből próbál következtetni a teljes rendszer állapotára.
A hidraulikus nyomás a gép terhelését követi. A Hidra rendszertervezési tananyaga is kiemeli, hogy mozgó munkahengernél a bemeneti nyomás a terheléstől függ; amikor pedig a munkahenger felütközik és megáll, a nyomás akár a rendszer maximális üzemi nyomásáig emelkedhet. :contentReference[oaicite:2]{index=2}
Diagnosztikailag ezért legalább négy dolgot érdemes figyelni:
Nincs egyetlen univerzális mérési pont, amelyből a teljes hidraulikus rendszer állapotára következtetni lehet. A mérési helyeket mindig az alapján kell kiválasztani, hogy melyik rendszerfunkciót szeretnénk ellenőrizni.
A szivattyú közelében végzett nyomásmérés megmutatja a tápegység nyomóágában uralkodó nyomást. Ebből azonban csak akkor lehet a szivattyú állapotára következtetni, ha ismert a rendszer kapcsolási állapota és a szivattyú megfelelően terhelhető.
A szivattyú ugyanis nem „önmagától épít nyomást”: a nyomás a rendszerben fellépő ellenállás és terhelés következménye.
Két mérési pont összehasonlításával meghatározható az adott komponensen kialakuló nyomáskülönbség. Ez különösen hasznos szűrő, szelep, hűtő, csőszakasz vagy más áramlási ellenállás vizsgálatánál.
A Hidra tananyag külön differenciálnyomás-manométert is tárgyal, amely kifejezetten két üzemi nyomás különbségének mérésére szolgál. :contentReference[oaicite:3]{index=3}
A munkahenger két oldalán mért nyomásból a hengerre ható hidraulikus erő és a terhelési állapot értékelhető. Ez segíthet elkülöníteni, hogy a probléma valóban a végrehajtónál jelentkezik-e, vagy már előtte elveszik a szükséges nyomás.
A nyomáshatároló működését olyan üzemi állapotban kell vizsgálni, amelyben a rendszer ténylegesen eléri a szelep nyitási tartományát. Ekkor ellenőrizhető, hogy a szelep milyen nyomásnál kezd szabályozni, stabilan tartja-e az értéket, illetve nem nyit-e a kívántnál korábban.
A szelepdiagnosztikáról részletesebben a
Hidraulika szelep hibák
cikkünkben írunk.
Egyetlen nyomásérték azt mutatja meg, mi történik azon az egy ponton. A hibabehatároláshoz viszont gyakran azt kell tudni, mi történik két komponens között.
Ha például a szivattyú után megfelelő a nyomás, de a szelepblokk után terhelés alatt jelentősen alacsonyabb, akkor a két mérési pont közötti szakasz válik gyanússá. Ha mindkét ponton azonos módon változik a nyomás, más irányba kell folytatni a hibakeresést.
A több mérőhelyes ellenőrzés nem új gondolat: a Hidra hidraulikai tananyaga manométer-választókapcsolót is bemutat, amellyel több különböző mérési pont nyomása ellenőrizhető ugyanazzal a műszerrel. :contentReference[oaicite:4]{index=4}
Egyszerű, gyors és nagyon hasznos eszköz statikus vagy viszonylag lassan változó nyomás ellenőrzésére. Első diagnosztikai lépésként sok esetben teljesen elegendő.
Pulzáló, gyorsan változó rendszernél azonban a műszer mechanikai tehetetlensége és csillapítása miatt a gyors nyomáscsúcsokat vagy rövid idejű nyomáseséseket nem feltétlenül látjuk.
Dinamikus hibánál a nyomás időbeli lefutása sokkal többet mond egyetlen számnál. Megfigyelhető például:
Az elemtechnikai oktatási anyag elektronikus nyomásmérő rendszereket és két nyomásátalakítóval végzett digitális nyomáskülönbség-mérést is bemutat. :contentReference[oaicite:5]{index=5}
Összetettebb hibánál az egyik legerősebb módszer több nyomásjel egyidejű rögzítése. Így nem egymás után végzett külön méréseket próbálunk összehasonlítani, hanem pontosan ugyanazon gépciklusban látjuk, mi történik a rendszer különböző pontjain.
Ez különösen hasznos időszakos szelephibáknál, nyomásingadozásnál, szivattyúszabályozási problémánál és gyors ciklusú gyártógépeknél.
A túl nagy méréshatárú manométeren egy kisebb nyomásváltozás alig látható. A túl szűk tartományú műszer viszont könnyen túlterhelhető egy nyomáscsúcs hatására.
A Hidra tananyaga a csőrugós manométereknél nyugalmi terhelés esetén a skála végértékének körülbelül 3/4-éig, váltakozó terhelésnél körülbelül 2/3-áig adja meg a tartós alkalmazási tartomány felső határát; rövid időre a skála végértékéig terhelhetők. :contentReference[oaicite:6]{index=6}
Lüktető, rezgő rendszerben a manométer mutatója erősen vibrálhat, ami megnehezíti a leolvasást és csökkenti a műszer élettartamát. Emiatt ilyen helyeken gyakran glicerinnel töltött, csillapított manométert alkalmaznak. A Hidra tananyag ezt kifejezetten gyors terhelésváltozás, nyomáscsúcsok, rezgések és lüktetések esetére említi. :contentReference[oaicite:7]{index=7}
Diagnosztikai szempontból azonban van egy fontos következmény: ami a műszer védelme és leolvashatósága szempontjából előny, az a gyors folyamatok vizsgálatánál hátrány lehet. Az erősen csillapított kijelzés kisimíthatja azt a pulzációt, amelyet éppen keresünk.
Ez az egyik legfontosabb diagnosztikai különbség. Egy hidraulikus rendszerben lehet megfelelő nyomás úgy is, hogy közben nincs elegendő térfogatáram a kívánt sebességhez.
Ezért például egy lassú munkahenger esetén a megfelelő nyomásérték nem bizonyítja, hogy a szivattyú megfelelő mennyiségű olajat is szállít.
Egyszerűen megfogalmazva
A nyomás elsősorban a terhelésről, a térfogatáram pedig a mozgási sebességről ad információt.
A két adat együtt sokkal értékesebb, mint bármelyik önmagában. Ha a nyomás megfelelő, de a gép lassú, a következő logikus lépés gyakran a térfogatáram vizsgálata.
Mérési hiba |
Miért félrevezető? |
|---|---|
| Csak üresjáratban mérünk | A hiba terhelés alatt jelenhet meg. |
| Csak egy mérési pontot használunk | Nem derül ki, melyik rendszerkomponens előtt vagy után keletkezik a veszteség. |
| Túl nagy méréshatárú manométert használunk | A kisebb eltérések alig láthatók, romlik a leolvasási felbontás. |
| Csak a maximális értéket nézzük | Elvész a felépülési idő, a pulzáció és a nyomásbeesés információja. |
| A nyomást összekeverjük a térfogatárammal | Megfelelő nyomás mellett is lehet elégtelen a gép sebességéhez szükséges olajmennyiség. |
| Nem ugyanabban a gépciklusban hasonlítunk össze két pontot | Időszakos hibánál két külön ciklus eleve eltérhet egymástól. |
Ha a probléma nem alacsony, hanem instabil, pulzáló vagy időszakosan változó nyomás, az
Ingadozik a hidraulika nyomása?
cikkben részletesen bemutatjuk a leggyakoribb okokat.
Ipari hidraulikus rendszereknél a mérési pontokon több száz bar nyomás is jelen lehet. A mérőtömlő, mérőcsatlakozó, adapter és érzékelő nyomásfokozatának ezért megfelelőnek kell lennie a rendszerhez és a várható nyomáscsúcsokhoz.
A mérőeszköz csatlakoztatását és bontását mindig az adott mérőrendszer és gép előírásai szerint kell elvégezni. Ismeretlen vagy nem megfelelő állapotú mérőcsatlakozásnál nem szabad improvizált megoldással üzemi nyomáson dolgozni.
A Hidra tananyagában szereplő manométer-védő- és elzárócsapok egyik feladata éppen az, hogy a nyomásmérőt csak az ellenőrzés idejére kapcsolják a nyomóághoz, alaphelyzetben pedig tehermentesítsék. :contentReference[oaicite:8]{index=8}
Ha a hiba csak terhelés alatt, gyors gépciklus közben vagy időszakosan jelentkezik, egy egyszerű manométeres mérés gyakran nem ad elegendő információt. Ilyenkor több mérési pont, megfelelő mintavétel és a jelek egyidejű rögzítése szükséges.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomásméréssel és szükség esetén digitális adatgyűjtéssel vizsgálja a gépet tényleges üzemi körülmények között.
Ha a hiba csak terhelés alatt vagy időszakosan jelentkezik, több mérési ponton, a tényleges gépciklus közben végzett méréssel segítünk meghatározni, hol és mikor változik meg rendellenesen a rendszer nyomása.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, a tapasztalt hibajelenséget és lehetőség szerint a hidraulikus kapcsolási rajzot.
A hidraulikus szelepek irányítják a rendszerben az olaj útját, korlátozzák vagy szabályozzák a nyomást, illetve típustól függően a térfogatáramot is befolyásolják. Emiatt egy szelephiba tünete könnyen összetéveszthető szivattyú-, munkahenger- vagy akár vezérlési hibával.
Egy hibás nyomáshatároló miatt a rendszer nem épít megfelelő nyomást, egy kopott útváltó belső veszteséget okozhat, egy megszoruló proporcionális szelep pedig rángatózó vagy bizonytalan mozgást eredményezhet. A tünet tehát önmagában ritkán mutat rá egyetlen konkrét szelepre.
Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
Diagnosztikai alapelv
A szelep hibáját nem a tünetből, hanem a szelep előtti és utáni állapot különbségéből lehet igazolni.
Nyomás, térfogatáram, vezérlőjel, szelephelyzet és terhelés együttes vizsgálata sokkal megbízhatóbb, mint egy alkatrész próbacsere alapján történő diagnózis.
A nyomáshatároló szelep feladata, hogy a rendszer maximális nyomását egy meghatározott értéken korlátozza. Ha azonban a szelep nem zár megfelelően, túl korán nyit vagy instabilan működik, ugyanúgy okozhat nyomáshiányt, mint maga a szivattyú.
Tipikus hibaforrások:
Ha a szelep a beállított értéknél korábban kezd nyitni, a szivattyú által szállított olaj egy része folyamatosan a tartályba kerülhet. Ilyenkor a gép úgy viselkedik, mintha a szivattyú nem tudna megfelelő nyomást létrehozni.
Az ellenkező hiba is veszélyes: ha a szelep nem képes kinyitni, a rendszernyomás a megengedett érték fölé emelkedhet.
Ha a fő tünet az, hogy a rendszer nem éri el a szükséges nyomást, a
Nem épít nyomást a hidraulika
cikkünkben található hibakeresési sorrenddel érdemes kezdeni.
Az útváltó szelep feladata, hogy meghatározza az olaj áramlási útját, és ezzel például a munkahenger vagy hidromotor mozgásirányát. Tolattyús útváltóknál a tolattyú és a furat között szükségszerűen van illesztési hézag, ezért bizonyos mértékű belső szivárgás új állapotban is természetes.
A probléma akkor kezdődik, amikor kopás vagy sérülés miatt ez a belső veszteség jelentősen megnő, vagy a tolattyú szennyeződés miatt nem éri el a kívánt helyzetet.
Jellemző tünet lehet:
Fontos különbség az is, hogy az ülékes szelepek zárási elve eltér a tolattyús szelepekétől: megfelelő állapotban gyakorlatilag résolajmentes zárásra képesek. Emiatt ugyanaz a tünet eltérő diagnosztikai jelentőségű lehet a két konstrukciónál.
Elektromosan, hidraulikusan vagy elektrohidraulikusan működtetett szelepnél nem elegendő magát a főtolattyút vizsgálni. A szelep azért is maradhat rossz helyzetben, mert nem kap megfelelő működtető jelet vagy vezérlőenergiát.
Vizsgálni kellhet például:
Egy elővezérelt szelep ezért teljesen ép főfokozattal is hibásan működhet, ha az elővezérlés nyomása, elvezetése vagy elektromos vezérlése nem megfelelő.
Proporcionális és szervohidraulikus szelepeknél a mechanikai, hidraulikai és elektronikus hibák egymással összefüggnek. Emiatt itt különösen veszélyes pusztán a szelep mechanikai állapotára koncentrálni.
Tipikus hibaforrás lehet:
Helyzet-visszacsatolt arányos szelepnél különösen informatív a parancsjel és a tényleges szelephelyzet egyidejű vizsgálata. Ha a parancsjel stabil, de a visszacsatolt pozíció eltér vagy oszcillál, a hiba egészen más irányba mutat, mint amikor már maga az elektromos alapjel instabil.
Ha a fő tünet nyomásingadozás vagy szabályozási oszcilláció, az
Ingadozik a hidraulika nyomása?
cikkünk további hibairányokat is bemutat.
A hidraulikus szelepek kis illesztési hézagokkal, vezérlőélekkel és – különösen elővezérelt vagy szervo kiviteleknél – nagyon kis keresztmetszetű fúvókákkal működhetnek. Emiatt az olaj szennyezettsége közvetlenül befolyásolhatja működésüket.
Egy apró részecske okozhat időszakos megszorulást, késleltetett kapcsolást vagy elővezérlési hibát úgy, hogy a szelep később ismét látszólag hibátlanul működik. Ez magyarázza, miért lehet bizonyos szelephibákat nehéz reprodukálni.
A legtöbb belső szelephibának nincs egyértelmű külső jele. Nem feltétlenül szivárog az olaj, nem feltétlenül hallható különleges zaj, és a szelep külső megjelenése sem árulja el, hogy a tolattyú, ülék vagy elővezérlő fokozat megfelelően működik-e.
Ezért a jó hibakeresés nem egyszerűen abból áll, hogy „kicseréljük a gyanús szelepet”. Először azt kell meghatározni, milyen állapotban kellene lennie a szelepnek, milyen parancsot kap, milyen nyomások uralkodnak a csatlakozóin, és ezekhez képest hogyan viselkedik ténylegesen.
A szükséges vizsgálat a szelep típusától függ. Egy egyszerű nyomáshatároló diagnosztikája teljesen más, mint egy helyzet-visszacsatolt proporcionális vagy szervo szelepé.
| Tünet | Lehetséges szelephiba | Első mérési irány |
|---|---|---|
| Nem épül fel a nyomás | Nyomáshatároló túl korán nyit vagy nem zár | Nyomás a szelep előtt, visszafolyás vizsgálata |
| Lassú vagy erőtlen mozgás | Útváltó belső veszteség vagy részleges nyitás | Nyomásesés és térfogatáram |
| Nem vált irányt | Tolattú megszorulás, mágnes- vagy elővezérlési hiba | Elektromos jel, vezérlőnyomás, szelephelyzet |
| Nyomás oszcillál | Nyomásszelep vagy proporcionális szabályozás instabil | Dinamikus nyomásjel, parancsjel, visszacsatolás |
| Időszakosan akad vagy rángat | Szennyeződés, súrlódás, visszacsatolási probléma | Olajtisztaság, jel- és helyzetvizsgálat |
A legfontosabb különbség
A rosszul működő szelep és a hibás szelep nem mindig ugyanaz.
A szelep működését külső körülmények is elronthatják: nem megfelelő vezérlőnyomás, túl nagy visszafolyóági nyomás, hibás elektromos jel, szennyezett olaj vagy helytelen rendszerbeállítás. Ha csak magát a szelepet cseréljük, a kiváltó ok megmaradhat.
Ha a hiba szelepre utal, de a szelep szemrevételezése vagy egyszerű működtetése nem ad egyértelmű választ, célszerű a rendszert tényleges üzemi körülmények között megmérni.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata nyomás-, térfogatáram-, elektromos jel- és szükség esetén dinamikus mérésekkel segít elkülöníteni a szelep mechanikai, hidraulikai és vezérlési problémáit.
Bosch Rexroth szelepek, arányos és szervo elemek esetén a
Bosch Rexroth szerviz
szolgáltatásunkkal a diagnosztika után a javítás vagy csere iránya is meghatározható.
A szelep cseréje előtt érdemes bizonyítani, hogy valóban maga a szelep hibás. Helyszíni nyomás-, térfogatáram- és jelméréssel segítünk elkülöníteni a szelep, az elektronika és a rendszer más elemeinek hibáit.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép és a szelep típusát, a tapasztalt hibajelenséget, és lehetőség szerint a hidraulikus kapcsolási rajzot, illetve proporcionális vagy szervo rendszer esetén a vezérlésre vonatkozó információkat is.
A hidraulika szivattyú az egyik leggyakrabban meggyanúsított alkatrész, amikor egy rendszer nem épít nyomást, lassúvá válik vagy erőtlenül működik – és ez sokszor jogos is. A gyakorlatban azonban legalább ilyen gyakran fordul elő az is, hogy egy teljesen jó állapotú szivattyút cserélnek le feleslegesen, miközben a valódi hiba a szívóoldalon, egy nyomásszelepben, levegősödésben vagy a rendszer más pontján van.
Ez a cikk azt mutatja be, milyen konkrét jelek utalnak valóban a szivattyú hibájára, és hogyan lehet ezt objektív méréssel megerősíteni. Ha a tünet inkább oldalról közelíthető meg, érdemes a
Nem épít nyomást a hidraulika
,
a
Lassú vagy erőtlen a hidraulika
vagy a
Zajos a hidraulika szivattyú
cikkeinkkel kezdeni.
Diagnosztikai alapelv
A szivattyúhibát nem feltételezni kell, hanem kizárásos alapon igazolni.
A jó diagnózis lényege, hogy először kizárjuk a szívóoldali problémákat, a levegősödést, a nyomásszelepek hibáját, a szabályozási instabilitást és a hibás mérést – és csak ezután mondjuk ki, hogy valóban a szivattyú a hibás.
A szivattyúhiba gyanúja akkor megalapozott, ha több, egymást erősítő tünet egyszerre jelentkezik. Egyetlen jelenség önmagában ritkán bizonyító erejű.
A szivattyúhibát erősítheti például, ha:
Sok rendszerben a szivattyút túl korán gyanúsítják meg. Az alábbi tünetek önmagukban még nem elegendők ahhoz, hogy biztosan a szivattyút hibáztassuk:
Ha a vezető tünet inkább a nyomás felépülésének hiánya, nézze meg a
Nem épít nyomást a hidraulika
útmutatót. Ha a fő panasz a lomha működés, akkor a
Lassú vagy erőtlen a hidraulika
cikk a jobb kiindulópont.
Minden hidraulikus szivattyúnak van belső vesztesége. A magas nyomású és alacsony nyomású tér közötti ellenőrzött belső átszivárgás bizonyos mértékig természetes jelenség, sőt a kenés szempontjából szükséges is.
A probléma akkor kezdődik, amikor a kopás miatt ez a belső veszteség megnő. Ilyenkor a szivattyú által kiszorított olaj egyre nagyobb része nem hasznos munkát végez, hanem belső úton „visszafolyik”, ami csökkenti a tényleges térfogatáramot és a volumetrikus hatásfokot.
Bizonyos szivattyútípusoknál a
résolaj-mérés
kiemelten hasznos diagnosztikai módszer, mert számszerű képet ad a belső veszteségek mértékéről. Más esetekben térfogatáram-, nyomás-, hőmérséklet- és üzemi viselkedésvizsgálattal együtt érdemes értékelni a szivattyú állapotát.
Fogaskerékszivattyúnál a fogazat, az oldallapok és a ház közötti hézag növekedése fokozatos hatásfokromláshoz vezet. Jellemző tünet a fokozatos teljesítménycsökkenés, a melegedés és terhelés alatt gyengülő működés.
Lapátos szivattyúnál a lapátok, rotorhornyok és a vezérlőgyűrű kopása növeli a belső veszteséget. Ez tipikusan lassú, fokozatos teljesítményromlás formájában jelenik meg, de bizonyos esetekben zajjal és rezgéssel is társulhat.
Axiáldugattyús szivattyúknál a dugattyúk, a hengerblokk, a vezérlőtükör és más nagy pontosságú illesztések kopása komoly belső veszteséget okozhat. Ha a kopás nem egyenletes, időszakos nyomás- vagy szállításingadozás is megjelenhet, különösen terhelés alatt vagy meleg üzemben.
A tengely és a csapágyazás hibája gyakran előbb jelentkezik zajban és rezgésben, mint tisztán térfogatáram-csökkenésben. A korai tünet lehet megváltozott hang, mechanikus zörgés, rendellenes rezgés vagy fokozott tengelyirányú terhelésre utaló működés.
A szivattyú állapotát nem egyetlen érzés vagy hallomás alapján kell megítélni, hanem méréssel. A pontos módszer a szivattyú típusától és a rendszer kialakításától függ, de a gyakorlatban jellemzően az alábbi vizsgálatok adnak valódi támpontot:
| Tünet | Mit valószínűsít? | Mit érdemes mérni? |
|---|---|---|
| Fokozatos lassulás | Csökkenő tényleges térfogatáram | Térfogatáram, nyomás, hőmérséklet |
| Melegen rosszabb működés | Megnövekedett belső veszteség | Üzemi hőmérséklet, nyomás, térfogatáram |
| Zaj és rezgés | Csapágy, mechanikai kopás vagy károsodás | Rezgés, zaj, hőmérséklet |
| Nyomás mellett gyenge teljesítmény | Belső veszteség vagy más rendszerhiba | Térfogatáram + más hibák kizárása |
| Egyes konstrukcióknál növekvő házszivárgás | Kopás, megnövekedett belső veszteség | Résolaj- vagy házszivárgás-mérés |
Ez a kérdés nem csak műszaki, hanem gazdasági döntés is. A szivattyú aktuális állapota, a kopás mértéke, a javítókészlet vagy alkatrész elérhetősége, az új egység ára, a kieső termelési idő és az adott gép értéke együtt határozzák meg, hogy a javítás vagy a csere a jobb döntés.
Sok esetben egy még javítható állapotú, de már érezhetően kopott szivattyú felújítása gazdaságosabb, mint az új egység beszerzése. Máskor viszont a javítás nem térül meg – például ha a fődarabok erősen sérültek, az alkatrészellátás bizonytalan, vagy a leállási idő túl drága.
Ha a tünetek alapján a szivattyú valóban gyanús, de még nem egyértelmű, hogy javítható-e, vagy cserére szorul, érdemes még a rendelés vagy szétszerelés előtt objektív méréssel megerősíteni a diagnózist.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni diagnosztikával, nyomás-, térfogatáram- és szükség szerint résolajjellegű mérésekkel segít eldönteni, hogy valóban a szivattyú a hibás-e.
Amennyiben a vizsgálat Bosch Rexroth szivattyú vagy hidromotor kopását, belső károsodását igazolja, a
Bosch Rexroth szivattyúk és hidromotorok felújítása
szolgáltatásunkkal a javítást is folytatni tudjuk.
Küldje el nekünk a szivattyú típusát és a tapasztalt tüneteket. Helyszíni diagnosztikával és objektív méréssel segítünk eldönteni, hogy valóban a szivattyú a hibás-e, és gazdaságosabb-e a javítás vagy a csere.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép és a szivattyú típusát, írja le a tüneteket, és ha van, mellékeljen kapcsolási rajzot vagy rövid videót a hibajelenségről.
A levegős hidraulika rendszer ritkán jelentkezik egyetlen, jól elkülöníthető tünettel. A rendszer egyszerre válhat zajossá, rángatózóvá, pontatlanná, a nyomás ingadozhat, az olaj pedig habossá válhat. Emiatt a levegősödést könnyű szivattyú-, szelep- vagy munkahengerhibának nézni.
A jelenség oka, hogy a hidraulikaolajhoz képest a szabad levegő nagyságrendekkel könnyebben összenyomható. Ha jelentős mennyiségű levegő kerül a rendszerbe, csökken a hidraulikus közeg effektív merevsége, ezért romlik az erő- és mozgásátvitel pontossága, a rendszer „rugalmassá” és dinamikusan instabillá válhat.
Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
Fontos különbség
Levegősödés és kavitáció nem ugyanaz – még ha a tüneteik hasonlíthatnak is.
Levegőbeszíváskor kívülről kerül levegő az olajba. Kavitációnál a túl alacsony helyi abszolút nyomás miatt gőzüregek alakulnak ki. Emellett az olajban természetesen oldott levegő egy része is kiválhat kedvezőtlen nyomásviszonyok mellett. A valós rendszerben ezek a jelenségek akár egyszerre is jelen lehetnek.
Egyetlen tünet önmagában nem bizonyítja, hogy levegő került a rendszerbe. Ha azonban az alábbi jelenségek közül több egyszerre jelentkezik, a levegősödést érdemes célzottan megvizsgálni.
A levegősödés és a kavitáció zajának elkülönítéséről a
Zajos hidraulika szivattyú
cikkünkben írunk részletesebben.
Az egyik legegyszerűbben ellenőrizhető ok az elégtelen olajszint. Ha a szívóvezeték bemenete nincs minden üzemi állapotban biztonságosan az olajszint alatt, a szivattyú időszakosan levegőt szívhat.
Ez különösen mozgó gépnél, gyors munkahenger-mozgásoknál, illetve olyan rendszernél jelentkezhet, ahol az olajszint a hengerek mozgása következtében jelentősen változik.
A tartály és a szivattyú közötti szívóvezeték egyik legfontosabb sajátossága, hogy egy tömítetlenség nem feltétlenül okoz kifelé látható olajfolyást. A szivattyú szívóhatása miatt ugyanazon a ponton levegő juthat be a rendszerbe úgy, hogy kívülről minden száraznak látszik.
Vizsgálandó pont lehet például:
Ha levegősödés gyanúja áll fenn, a szívóoldalt ezért akkor is ellenőrizni kell, ha egyetlen csepp olaj sem látható a gép alatt.
Bizonyos szivattyúk tengelytömítése szintén levegő-bejutási pont lehet. Ha a tengely környezetében a belső nyomásviszonyok kedvezőtlenek, egy kopott vagy sérült tömítés levegőt engedhet a szivattyúba.
A hiba együtt járhat külső olajnyommal is, de ez nem szükségszerű. Ezért a „nem folyik a tengelynél, tehát a tömítés biztosan jó” következtetés nem mindig helyes.
Nem csak a szívóoldalon kerülhet levegő a munkafolyadékba. Ha a visszatérő olaj nagy sebességgel az olaj felszínére vagy fölé érkezik, intenzív keveredést és habzást okozhat.
Ugyanez problémát jelenthet bizonyos résolaj- és házelvezető vezetékeknél is. A saját hidraulikai hibakeresési anyagunk a habos folyadék lehetséges okai között külön említi, ha a visszafolyó- vagy résolajvezeték nincs a folyadékszint alatt. :contentReference[oaicite:2]{index=2}
A pontos kialakítást mindig az adott komponens és rendszer gyártói előírásai szerint kell megoldani, de diagnosztikai szempontból a visszatérő olaj bevezetésének módja mindenképpen ellenőrzendő.
A hidraulikatartály nem pusztán olajtároló. Többek között időt és teret kell biztosítania arra is, hogy a visszatérő olajból a levegőbuborékok kiválhassanak, mielőtt ugyanaz az olaj ismét a szivattyú szívóoldalára kerül.
Kedvezőtlen lehet például:
Ha a hidraulikus rendszert javítás, csőcsere, szűrőcsere, munkahenger- vagy más alkatrészcsere miatt megbontják, levegő maradhat a vezetékekben és a komponensekben. Ez nem minden rendszerből távozik gyorsan vagy automatikusan.
A Hidra oktatási anyaga szerint a légtelenítést a végrehajtókhoz vezető csövek lehető legmagasabb pontján célszerű elvégezni, majd a szelepeket és munkahengereket többször meg kell működtetni. A rendszer akkor tekinthető megfelelően légtelenítettnek, ha a végrehajtók egyenletesen járnak és megszűnik a felesleges zaj. :contentReference[oaicite:3]{index=3}
Bár a túl nagy szívóoldali ellenállás elsősorban kavitációs kockázatot jelent, a kedvezőtlen bemeneti nyomásviszonyok az olajban oldott levegő kiválását is elősegíthetik.
Ezért levegős tüneteknél érdemes ellenőrizni:
A levegősödés nem kizárólag komfort- vagy pontossági probléma. A buborékok ismételt összenyomása és tágulása növeli a rendszer veszteségeit és hőterhelését, ronthatja a kenési viszonyokat, és bizonytalan működést okozhat a szivattyúkban, szelepekben és végrehajtókban.
A Hidra üzembe helyezési anyaga szerint a levegős olajat szállító szivattyú pattogó vagy nagyon magas frekvenciájú folytonos zajt okozhat, a légbuborékok sűrítése pedig helyi túlmelegedéshez és az olaj károsodásához vezethet. Ha a szivattyú néhány perces működés után sem szállít levegőmentes olajat, az okot meg kell keresni. :contentReference[oaicite:4]{index=4}
Ha a levegősödés tartós melegedéssel is együtt jár, érdemes a
Miért melegszik túl a hidraulika rendszer?
cikkünkben szereplő további veszteségforrásokat is ellenőrizni.
Lépés |
Mit ellenőrizzünk? |
Mit keresünk? |
|---|---|---|
| 1. | Olajszint | Szívóág minden üzemi állapotban olaj alatt marad-e? |
| 2. | Olaj külleme | Hab, buborék, illetve vízre utaló tartós opálosság |
| 3. | Szívóvezeték | Tömítetlenség, repedés, laza csatlakozás |
| 4. | Szivattyú tömítése | Tengelytömítés vagy más szívóoldali tömítés hibája |
| 5. | Visszatérő és résolajág | Nem megfelelő bevezetés, örvénylés, habosítás |
| 6. | Tartály | Rövidzáró áramlás, turbulencia, elégtelen levegőkiválás |
| 7. | Légtelenítés | Javítás vagy feltöltés után bent maradt levegő |
Diagnosztikai alapelv
Nem a levegőt kell „kezelni”, hanem azt kell megtalálni, hogyan kerül a rendszerbe.
Ha a levegőbeszívás, hibás visszafolyás vagy tartálykialakítás oka megmarad, a légtelenítés csak átmeneti javulást eredményez. A tartós megoldás mindig a kiváltó ok megszüntetése.
Ha az olajszint megfelelő, a rendszer légtelenítése megtörtént, mégis ismételten habzik az olaj, zajos a szivattyú, ingadozik a nyomás vagy rángat a gép, a levegő forrását rendszerszinten kell megkeresni.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszínen vizsgálja a szívóoldali tömítettséget, a szivattyú és a vezetékek működését, a tartály kialakítását, valamint a levegősödéssel együtt jelentkező nyomás-, zaj- és mozgásproblémákat.
Ha az egyszerű ellenőrzések és a légtelenítés után a probléma visszatér, érdemes megkeresni a levegő tényleges bejutási vagy visszakeveredési pontját. Helyszíni diagnosztikával segítünk elkülöníteni a szívóoldali, tartály-, szivattyú- és rendszerkialakítási hibákat.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, írja le, mikor jelentkezik a habzás vagy rángatás, és lehetőség szerint mellékeljen videót a tartályban lévő olajról, valamint hidraulikus kapcsolási rajzot.
A zajos hidraulika szivattyú az egyik legkorábbi figyelmeztető jel, amit egy rendszer adhat. A rendellenes hang sokszor már jóval azelőtt megjelenik, hogy a gép teljesítménye, sebessége vagy üzemi nyomása látványosan romlana.
A hang jellege önmagában is adhat támpontot. Az éles csörgő-kopogó, a folyamatos búgó vagy zörgő, illetve a fordulatszámhoz kötött mechanikus zaj különböző hibairányokra utalhat. A zaj alapján azonban önmagában nem szabad szivattyút cserélni: a szívóoldalt, az olajat, a meghajtást és a tényleges üzemi paramétereket együtt kell vizsgálni.
Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
A diagnosztika első kérdése
Valóban maga a szivattyú zajos – vagy a rendszer más eleme adja át a rezgést?
A villanymotor, tengelykapcsoló, csővezeték, rögzítés vagy egy rezonáló szerkezeti elem hangja könnyen úgy érzékelhető, mintha közvetlenül a hidraulika szivattyúból érkezne.
Kavitáció akkor alakul ki, amikor a szivattyú szívóoldalán a helyi nyomás annyira lecsökken, hogy a munkafolyadékban gőzbuborékok képződnek. Ezek a szivattyú belsejének magasabb nyomású zónáiba kerülve hirtelen összeomlanak.
A jelenség tipikus hangja éles, csörgő-kopogó zaj. Gyakran ahhoz hasonlítják, mintha kavicsok vagy apró fémalkatrészek kerülnének a szivattyúba.
A kavitáció hátterében gyakran túl nagy szívóoldali nyomásveszteség áll. Ennek oka lehet például:
A levegősödés tünetei részben hasonlíthatnak a kavitációéhoz, de az eredetük eltérő. Aeráció esetén nem a folyadékból képződik gőzbuborék, hanem külső levegő kerül a hidraulikaolajba.
A hang jellemzően lágyabb, egyenetlenebb búgás vagy zörgés lehet, és gyakran más tünetek is megjelennek.
Levegősödésre utalhat:
Tipikus bejutási pont lehet a szívóvezeték valamely tömítetlen csatlakozása, sérült tömlő vagy cső, illetve bizonyos szivattyútípusoknál a tengelytömítés.
A tartály kialakítása és a visszatérő olaj bevezetése szintén fontos. Ha a visszafolyó olaj erősen levegőt kever az olajba, vagy nincs elegendő idő a buborékok kiválására, a szivattyú ismét levegőt tartalmazó olajat szívhat fel.
Hidegindításkor az olaj viszkozitása jelentősen nagyobb lehet, mint üzemi hőmérsékleten. Ha az olaj túl sűrű az adott szivattyúhoz és üzemi környezethez, megnő a szívóvezeték nyomásvesztesége, és romlanak a szivattyú szívási viszonyai.
Ennek következménye lehet erős indulási zaj, búgás vagy akár kavitáció is. Ha a zaj kizárólag hidegindításkor jelentkezik, majd az olaj felmelegedésével fokozatosan megszűnik, a viszkozitás és a szívóoldal vizsgálata az első diagnosztikai irányok egyike.
A szivattyú belső kopása szintén okozhat tartósan megváltozott hangot. A pontos zaj a szivattyú konstrukciójától és a meghibásodás helyétől függhet, ezért pusztán hallás alapján általában nem lehet megmondani, melyik belső alkatrész sérült.
Kopás vagy mechanikai károsodás esetén gyakran több tünet egyszerre jelentkezik:
A szivattyú állapotát a konstrukciójától függően térfogatáram-, nyomás-, hőmérséklet- és szükség esetén résolajméréssel lehet objektíven megítélni.
Ha a zaj mellett csökkenő térfogatáram, melegedés vagy teljesítményvesztés is jelentkezik, érdemes a szivattyú egyéb hibajeleit is együtt vizsgálni. A legfontosabb tüneteket a
Hidraulika szivattyú hibajelei és diagnosztikája
cikkünkben foglaljuk össze.
Nem minden, a szivattyú környezetéből hallható zaj hidraulikus eredetű. A meghajtás mechanikai hibái gyakran közvetlenül átadják a rezgést a szivattyúháznak és a tápegység szerkezetének.
Vizsgálni érdemes többek között:
A szivattyú működése természetes módon bizonyos mértékű térfogatáram-pulzációval jár. Ez a hidraulikus rendszerben nyomáspulzációt, a csővezetékeken pedig mechanikai rezgést kelthet.
Ha egy csővezeték, konzol, burkolat vagy más szerkezeti elem sajátfrekvenciája közel kerül a gerjesztő frekvenciához, rezonancia alakulhat ki. Ilyenkor a hang jóval erősebbnek tűnhet, mint amit maga a szivattyú működése indokolna.
Érdemes ezért ellenőrizni a csőbilincseket, rögzítéseket, hosszú szabad vezetékszakaszokat és azt is, hogy a zaj valamely cső vagy burkolat megfogására, illetve terhelésváltásra megváltozik-e.
Változtatható szállítású szivattyúknál a zaj oka nem feltétlenül mechanikai kopás. A szabályozó rendszer instabil működése is létrehozhat periodikus hangot és rezgést.
Ha a nyomásszabályozó, load-sensing vagy más szabályozóelem folyamatosan korrigál, majd túlkompenzál, a szivattyú munkatérfogata ciklikusan változhat. Ez nyomásingadozást, térfogatáram-ingadozást és jól hallható működési zajt okozhat.
Ha a zajt
ingadozó vagy pulzáló hidraulikus nyomás
is kíséri, a szivattyúszabályozást, a nyomásszelepeket és a rendszer dinamikus viselkedését együtt kell vizsgálni.
| Ellenőrzés | Mit keressünk? |
|---|---|
| 1. Olajszint | Megfelelő-e a szint, nem habzik-e vagy levegős-e az olaj? |
| 2. Szívóoldal | Nyitva van-e minden szerelvény, nincs-e eltömődés, megtört tömlő vagy túl nagy szívóellenállás? |
| 3. Szívóági tömítettség | Nem tud-e levegőt beszívni valamely csatlakozásnál vagy tömítésnél? |
| 4. Hőmérséklet és viszkozitás | Csak hidegen jelentkezik a zaj, vagy üzemi hőmérsékleten is? |
| 5. Meghajtás | Tengelykapcsoló, motorcsapágy, tengelybeállítás és rögzítés megfelelő-e? |
| 6. Hidraulikus teljesítmény | Csökkent-e a térfogatáram, lassult-e a gép, ingadozik-e a nyomás vagy nőtt-e az üzemi hőmérséklet? |
| Hallható vagy látható tünet | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Éles, csörgő-kopogó zaj | Kavitáció, szívóoldali nyomásveszteség, olajviszkozitás |
| Búgó, egyenetlen zaj habzó olajjal | Levegősödés, szívóoldali tömítetlenség |
| Folyamatos zaj és csökkenő gépteljesítmény | Szivattyúállapot, térfogatáram, belső veszteség |
| Fordulatszámhoz kötött mechanikus zaj | Villanymotor, tengelykapcsoló, tengelybeállítás, csapágy |
| Csak hidegindításkor jelentkező zaj | Viszkozitás, szívóoldali ellenállás, kavitáció |
| Periodikusan erősödő-gyengülő zaj | Szabályozott szivattyú, rezonancia, nyomásingadozás, hajtás |
Diagnosztikai alapelv
A szivattyút nem a hang alapján kell elítélni, hanem mérés alapján.
A zaj értékes hibajel, de csak akkor válik diagnózissá, ha összevetjük a nyomással, térfogatárammal, hőmérséklettel, fordulatszámmal és a szívóoldali üzemi viszonyokkal.
Ha a szivattyú zaja nem szűnik meg az olajszint, a szívóoldal és a meghajtás alapszintű ellenőrzése után, vagy a zajjal együtt a gép teljesítménye is romlik, célszerű a rendszert üzemi körülmények között megmérni.
Különösen indokolt a gyors diagnosztika, ha kavitációra utaló hang jelentkezik, mert a tartós kavitáció visszafordíthatatlan szivattyúkárosodást okozhat.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás-, térfogatáram- és egyéb diagnosztikai mérésekkel határolja be a hiba valódi okát.
Amennyiben a vizsgálat Bosch Rexroth szivattyú vagy hidromotor belső hibáját igazolja, a
Bosch Rexroth szivattyúk és hidromotorok felújítása
szolgáltatásunkkal a javítás is folytatható.
Kapcsolódó szivattyú-diagnosztika
Hidraulika szivattyú hibajelei – mikor hibás valóban a szivattyú?
A szokatlan szivattyúzaj sokszor még azelőtt jelzi a hibát, hogy a gép teljesítménye látványosan romlana. Helyszíni üzemi méréssel segítünk elkülöníteni a szívóoldali, kavitációs, levegősödési, mechanikai és szivattyúhibákat.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép és a szivattyú típusát, írja le, milyen üzemállapotban jelentkezik a zaj, és lehetőség szerint mellékeljen rövid videó- vagy hangfelvételt, valamint hidraulikus kapcsolási rajzot.
Az ingadozó vagy pulzáló hidraulikus nyomás az egyik legnehezebben behatárolható hibajelenség. A gép egyik ciklusban megfelelően működik, máskor gyengébb, rángat, bizonytalanul mozog, vagy a nyomásmérő értéke folyamatosan változik.
A tünet mögött nem egyetlen tipikus alkatrészhiba áll. Az instabilitás származhat levegősödésből, szivattyú- vagy szabályozási problémából, nyomásszelepből, vezérlőelektronikából, akkumulátorból, változó terhelésből – vagy akár magából a mérésből is.
Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
A diagnosztika első kérdése
Valóban a hidraulikus nyomás ingadozik – vagy csak ezt mutatja a műszer?
Mielőtt szelepet vagy szivattyút cserélnénk, először meg kell győződni arról, hogy a nyomásingadozás valódi fizikai jelenség, és nem hibás manométerből, nyomástávadóból, mérési pontból vagy elektromos jelből származik.
Az ingadozó kijelzett érték nem minden esetben jelent valóban ingadozó hidraulikus nyomást. Különösen elektronikus nyomástávadóval és PLC-n megjelenített értéknél előfordulhat mérési vagy jelfeldolgozási probléma.
A hidraulikaolaj kis mértékben összenyomható, de lényegesen merevebb közeget alkot, mint a rendszerbe kerülő szabad levegő. Ha jelentős mennyiségű levegő kerül az olajba, megnő a rendszer effektív összenyomhatósága, ami bizonytalanabb, „rugózóbb” működést és bizonyos körülmények között nyomásingadozást okozhat.
Levegősödésre utalhat:
Tipikus bejutási pont lehet a szívóoldali csatlakozás tömítetlensége, sérült szívóvezeték, nem megfelelő olajszint vagy egyéb olyan pont, ahol a szivattyú szívóhatása miatt levegő juthat a rendszerbe.
Túl nagy szívóoldali ellenállás esetén a szivattyú bemeneti nyomása kedvezőtlenül lecsökkenhet. Ezt okozhatja például eltömődött szívószűrő, túl kis keresztmetszetű vezeték, túl nagy szívómagasság vagy nem megfelelő olajviszkozitás.
A kialakuló kavitáció nemcsak zajt és rezgést okozhat, hanem a szivattyú szállítását és hosszabb távon az állapotát is ronthatja. Emiatt a nyomás és a térfogatáram viselkedése instabillá válhat.
Egy nyomáshatároló vagy más nyomásszabályozó szelep bizonyos hibák esetén nem stabilan tartja a beállított értéket, hanem gyorsan nyit-zár vagy oszcillál a szabályozási pont környezetében.
Ennek oka lehet például:
Az ilyen jelenség gyakran csak dinamikus mérésnél válik egyértelművé. Egy lassú manométer akár ki is átlagolhatja a gyors nyomáslengéseket.
Minden térfogat-kiszorításos szivattyú működésében jelen van bizonyos mértékű térfogatáram-pulzáció. Ennek mértéke a szivattyú konstrukciójától, fordulatszámától, a rendszer csillapításától és az üzemi állapottól függ.
Kopás, sérülés vagy mechanikai probléma esetén ez a pulzáció felerősödhet. Vizsgálni lehet többek között:
Változtatható szállítású szivattyúknál az instabil nyomás oka maga a szivattyúszabályozás is lehet. Ha a szabályozó folyamatosan túlkompenzálja a nyomás- vagy térfogatáram-változást, a szivattyú szállítása ciklikusan növekedhet és csökkenhet.
Ilyen instabil működés megjelenhet például:
Proporcionális vagy szervohidraulikus rendszernél a nyomásingadozás nem feltétlenül tisztán hidraulikus eredetű. A teljes szabályozási hurkot kell vizsgálni.
Instabilitást okozhat például:
Ilyenkor a nyomásjel, a szelep parancsjele és lehetőség szerint a szelep visszacsatolásának egyidejű vizsgálata sokkal többet mond, mint egyetlen manométerérték.
Hidraulikus akkumulátort többféle feladatra alkalmazhatnak: energiatárolásra, vészfunkcióra, térfogatkompenzációra vagy nyomáslökések és pulzációk csillapítására.
Ha az adott rendszerben az akkumulátornak szerepe van a nyomás stabilizálásában, a nem megfelelő gáz-előtöltés vagy az akkumulátor belső hibája jelentősen megváltoztathatja a rendszer dinamikus viselkedését.
Gyanúra adhat okot például:
Nem minden nyomásváltozás hiba. Egy gép hidraulikus nyomása természetes módon követheti a terhelést.
Periodikus mechanikai terhelés, forgó excenter, ciklikusan változó szorítóerő vagy más gépészeti jelenség periodikus nyomásváltozást eredményezhet. A diagnosztika során ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy a nyomásingadozás frekvenciája vagy időzítése összefügg-e a gép mechanikai ciklusával.
Gyártósori gépeknél gyakran azt látjuk, hogy a nyomás alaphelyzetben vagy kis terhelésnél stabilnak tűnik, a probléma pedig csak a tényleges munkaciklus bizonyos részében jelentkezik.
Ilyenkor az üresjárati mérés kevés. A nyomást lehetőség szerint akkor kell vizsgálni, amikor a hiba ténylegesen fellép, és szükség esetén gyorsabb adatgyűjtéssel kell rögzíteni a folyamatot.
Diagnosztikai alapelv
Az időszakos hibát abban az üzemállapotban kell megmérni, amelyben jelentkezik.
Egy tökéletes üresjárati nyomásérték nem bizonyítja, hogy a rendszer terhelés alatt is stabil.
| Hibajelenség | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Nyomásérték ugrál, de a gép működése stabil | Manométer, nyomástávadó, elektromos jel, mérési pont |
| Nyomás ingadozik és a mozgás rángat | Levegősödés, szívóoldal, szelepinstabilitás, szabályozás |
| Csak terhelés alatt kezd oszcillálni | Relief, szivattyúszabályozás, belső veszteség, akkumulátor |
| Melegen rosszabb az ingadozás | Viszkozitás, belső veszteség, szelepek, szabályozás |
| Szabályos frekvenciával pulzál | Szivattyú, hajtás, mechanikai ciklus, akkumulátor, rezonancia |
| Proporcionális vezérlésnél oszcillál | Parancsjel, visszacsatolás, szabályozási paraméterek, szelep |
Ha az ingadozás csak terhelés alatt vagy időszakosan jelentkezik, illetve a nyomáshatároló, szivattyú, akkumulátor és vezérlés közül nem egyértelmű, melyik okozza a problémát, érdemes a rendszert tényleges üzemi körülmények között megmérni.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás- és egyéb diagnosztikai mérésekkel vizsgálja az időszakos és dinamikus hidraulikus hibákat.
Bosch Rexroth hidraulikus komponensek esetén külön
Bosch Rexroth szerviz
háttérrel is rendelkezünk.
Ha a hiba időszakosan vagy csak terhelés alatt jelentkezik, helyszíni üzemi méréssel segítünk elkülöníteni a mérési, szivattyú-, szelep-, akkumulátor- és szabályozási problémákat.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, a hiba jelentkezésének körülményeit, valamint lehetőség szerint videót és hidraulikus kapcsolási rajzot.
Két, egymástól lényegesen eltérő hibajelenséget szoktak „lassú” vagy „erőtlen” hidraulikaként leírni. Az egyik esetben a gép elvégzi a mozgást, de a megszokottnál lassabban. A másik esetben a mozgás sebessége akár megfelelő is lehet, de a rendszer terhelés alatt nem képes a szükséges erőt vagy nyomatékot kifejteni.
A két tünet mögött gyakran eltérő hiba áll, ezért a diagnosztika első lépése annak eldöntése, hogy sebességproblémáról, erőproblémáról vagy a kettő együttes jelentkezéséről van-e szó.
Az általános rendszerszintű hibakeresési logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
A legfontosabb különbség
Nyomásból lesz erő, térfogatáramból sebesség – de mindig az aktuátor méretével együtt.
Munkahengernél az elméleti erőt a nyomás és a hatásos dugattyúfelület, a mozgási sebességet pedig a térfogatáram és ugyanennek a felületnek a viszonya határozza meg. Hidromotornál ugyanez nyomaték és fordulatszám formájában jelenik meg.
| Tünet | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Lassú a mozgás, de a szükséges erőt kifejti | Térfogatáram, szivattyúszállítás, fojtások, szelepek, vezetékek |
| Megfelelő sebességgel indul, de terhelés alatt erőtlen | Elérhető nyomás, nyomáshatárolás, belső veszteségek |
| Lassú és erőtlen egyszerre | Szivattyú, szabályozás, jelentős belső veszteség, szívóoldal, szelep |
| Csak egyetlen funkció érintett | Adott szelepág, munkahenger vagy hidromotor, helyi fojtás, vezérlés |
| Minden funkció lassú vagy gyenge | Központi szivattyú, hajtás, szabályozás, olajellátás, közös nyomásszabályozás |
A „lassú és gyenge” megfogalmazás önmagában kevés a diagnózishoz. Először azt kell megmérni, hogy terhelés alatt rendelkezésre áll-e a szükséges nyomás, illetve az adott funkció megkapja-e a szükséges térfogatáramot.
Ha a rendszer nem képes elérni a szükséges üzemi nyomást, annak okait külön kell vizsgálni. Erről részletesen a
Nem épít nyomást a hidraulika – lehetséges okok és hibakeresési sorrend
cikkünkben írunk.
Egy elhasználódott hidraulika szivattyúban megnövekedhet a belső résveszteség. Emiatt a geometriai szállításhoz képest kevesebb olaj jut ténylegesen a rendszerbe, különösen magasabb nyomáson és üzemi hőmérsékleten.
Ennek tipikus következménye lehet:
A szivattyú állapotának megítéléséhez a konstrukciótól függően térfogatáram-, hatásfok- vagy résolajmérés használható. A résolajmérés nem minden szivattyútípusnál alkalmazható, és önmagában nem dönti el, hogy az egységet javítani vagy cserélni kell.
Változtatható szállítású szivattyúnál a lassú működés nem feltétlenül a forgócsoport kopását jelenti. A szabályozás hibája miatt a szivattyú egyszerűen nem áll ki a kívánt szállításra.
Ilyen problémát okozhat például:
A hidraulikus rendszerben minden vezetéken, szűrőn, csatlakozón és szelepen keletkezik bizonyos nyomásveszteség. Ha ez a veszteség a normálisnál nagyobb, a rendszer teljesítménye romolhat és felesleges hő keletkezhet.
Különösen fontos különválasztani a szívó- és a nyomóoldali problémákat.
Eltömődött szívószűrő, túl kis keresztmetszetű vezeték vagy más jelentős ellenállás ronthatja a szivattyú olajellátását, kavitációt és a tényleges szállítás csökkenését okozhatja.
Egy eltömődött szűrő vagy túl szűk áramlási keresztmetszet nagy nyomásesést okozhat. Ettől nem feltétlenül „tűnik el” egyszerűen a térfogatáram, de növekedhet a rendszer vesztesége, a rendelkezésre álló nyomás csökkenhet az adott pont után, és jelentős hő termelődhet.
Egy útváltó, fojtó, proporcionális vagy más vezérlőszelep hibája ugyanúgy okozhat lassulást, mint egy szivattyúprobléma.
Ha a szelep nem nyit ki teljesen, részben megszorul, belsőleg átereszt vagy nem kapja meg a megfelelő vezérlőjelet, csökkenhet az aktuátorhoz jutó tényleges térfogatáram.
Vizsgálni kell többek között:
Egy munkahenger belső áteresztése csökkentheti az adott funkció hatásfokát és terhelhetőségét. A rendelkezésre álló térfogatáram egy része ilyenkor a hasznos munkavégzés helyett belső veszteségként jelenik meg.
Hasonló jelenség hidromotornál is előfordulhat, ahol a növekvő belső résveszteség csökkentheti a tényleges fordulatszámot és nyomatékot.
A munkahenger hibáját ezért célzott vizsgálattal, az adott hidraulikus ág többi lehetséges áteresztési pontjának kizárása után érdemes megállapítani.
Ha a gép hidegen megfelelően működik, majd az olaj felmelegedésével fokozatosan lassul vagy veszít az erejéből, az fontos diagnosztikai információ.
A hidraulikaolaj viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. Emiatt kopott szivattyúban, szelepben, munkahengerben vagy hidromotorban a belső veszteségek jobban érvényesülhetnek.
Ha maga a rendszer is a normálisnál magasabb hőmérsékleten üzemel, érdemes a túlmelegedés okát is külön vizsgálni:
Miért melegszik túl a hidraulika rendszer?
A lassú vagy erőtlen mozgás nem feltétlenül hidraulikai eredetű. Ha a munkahengernek vagy hidromotornak a normálisnál nagyobb mechanikai ellenállást kell leküzdenie, a rendszer úgy viselkedhet, mintha hidraulikus teljesítményhiány lenne.
Ilyen ok lehet például:
Egy présgépnél például a lassú munkahenger elsőre könnyen hengerhibának tűnhet. Ha azonban a szükséges nyomás felépül és a prés a kívánt erőt is képes kifejteni, miközben csak a mozgási sebesség csökkent, célszerű először a térfogatáramot megvizsgálni.
A csökkent térfogatáram oka lehet szivattyúkopás, hibás szivattyúszabályozás, részlegesen nyitó szelep, fojtási veszteség vagy más áramlási probléma. A munkahenger ilyenkor akár teljesen megfelelő állapotban is lehet.
Diagnosztikai szemlélet
Ne azt kérdezzük először, melyik alkatrész rossz. Azt kérdezzük, melyik szükséges rendszerparaméter hiányzik.
Ha nincs megfelelő erő, nyomásoldalon keresünk tovább. Ha nincs megfelelő sebesség, a térfogatáram útját vizsgáljuk. Ha mindkettő hiányzik, a közös okokat kell előrevenni.
| Hibajelenség | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Lassú, de terhelés alatt erős | Térfogatáram, szivattyú, szabályozás, szelepek, fojtások |
| Gyorsan mozog, de terhelés alatt megáll | Elérhető nyomás, relief, belső veszteség |
| Lassú és gyenge is | Szivattyú, szivattyúszabályozás, szívóoldal, nagy belső veszteség |
| Csak egy mozgás lassú | Adott szelepág, helyi fojtás, aktuátor, vezérlés |
| Minden mozgás lassú | Központi szivattyú, hajtás, szívóoldal, szabályozás |
| Hidegen megfelelő, melegen lassul | Viszkozitás, belső veszteség, szivattyú, szelep, aktuátor |
| Nyomás megfelelő, de a mozgás lassú | Térfogatáram-mérés, szelepnyitás, fojtás, szivattyúszállítás |
Ha nem egyértelmű, hogy a lassú vagy erőtlen működés nyomás-, térfogatáram-, vezérlési vagy mechanikai problémából ered, a próbacserék helyett érdemes műszeres diagnosztikával behatárolni a hibát.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás- és térfogatáram-méréssel, valamint a rendszer működésének vizsgálatával segít elkülöníteni a szivattyú-, szelep-, munkahenger- és vezérlési problémákat.
Ha a diagnosztika alapján a munkahenger javítása szükséges, részletes információt a
hidraulikus munkahenger javítás
oldalunkon talál.
Bosch Rexroth hidraulikus komponensek esetén pedig külön
Bosch Rexroth szerviz
háttérrel is rendelkezünk.
Ha nem egyértelmű, hogy nyomás-, térfogatáram-, szelep- vagy aktuátorprobléma okozza a teljesítménycsökkenést, helyszíni műszeres diagnosztikával segítünk megtalálni a valódi okot.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, a hibajelenség leírását, valamint lehetőség szerint fotót, videót és hidraulikus kapcsolási rajzot.
Opavszki István
Műszaki vezető
+36209199912
Macsuga Zoltán
Szervizvezető mérnök
+36205701299
Bognár Krisztián
Szervizmérnök
+36209666134
Kun Gábor
kereskedelmi vezető
+36209125668
Telefonszám
