Az egyik leggyakoribb és egyben legfélrevezetőbb hidraulika hibajelenség, amikor a rendszer terhelés alatt sem képes felépíteni a szükséges nyomást. A gép nem mozdul, erőtlenül működik, vagy egy adott funkció nem képes elvégezni a feladatát.
A tünet önmagában nem mondja meg, hogy a szivattyú, egy szelep, a vezérlés vagy valamelyik munkavégző elem hibás-e. A nyomáshiánynak több, egymástól teljesen eltérő oka lehet, ezért a helytelen sorrendben végzett hibakeresés könnyen felesleges alkatrészcseréhez vezet.
Ez az útmutató azt mutatja be, milyen logika mentén érdemes végigmenni a lehetséges okokon. A részletes, rendszerszintű diagnosztikai szemléletről bővebben a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben írunk.
Fontos alapelv
A szivattyú nem „nyomást gyárt” – térfogatáramot biztosít.
A nyomás akkor alakul ki, amikor az olaj áramlásával szemben terhelés vagy ellenállás jelentkezik. Ezért a „nincs nyomás” hibát mindig a teljes rendszer működésében kell értelmezni.
Mit jelent valójában az, hogy „nem épít nyomást”?
Először azt kell tisztázni, hogy a rendszernek az adott üzemállapotban valóban kell-e magasabb nyomást felépítenie. Egyes rendszerek üresjáratban szándékosan alacsony nyomáson működnek, és csak funkcióparancs vagy terhelés hatására emelkedik meg a nyomás.
A diagnosztikai szempontból valódi probléma az, amikor a rendszer terhelés vagy működtetési parancs ellenére sem éri el az adott funkcióhoz szükséges nyomásszintet.
A hibakeresés első kérdése:
az egész rendszer nem képes nyomást építeni, vagy csak egyetlen funkció érintett?
Az egész rendszer vagy csak egy funkció nem épít nyomást?
| Hibajelenség | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Egyik funkció sem képes megfelelő nyomást elérni | Hajtás, olajellátás, szívóoldal, szivattyú, központi nyomáshatárolás, szivattyúszabályozás |
| Csak egyetlen funkció vagy munkahenger érintett | Adott szelepág, vezérlőjel, nyomásszabályozás, munkahenger vagy hidromotor, helyi belső veszteség |
Ez a különbségtétel sokszor már az első néhány percben jelentősen leszűkíti a lehetséges hibák körét.
1. Ellenőrizzük, hogy valóban nincs-e megfelelő nyomás
Mielőtt bármilyen alkatrészt hibásnak minősítenénk, meg kell bizonyosodni arról, hogy a mért nyomás valóban helyes.
-
→
Manométer: működik-e megfelelően, megfelelő tartományú-e, és valóban a releváns ponton mérünk-e? -
→
Nyomástávadó: megfelelő jelet ad-e, vagy csak a kijelzett PLC-érték hibás? -
→
Mérési pont: nincs-e eldugulva vagy leválasztva a vizsgált nyomáskörtől?
Egy drága szivattyú cseréje előtt legyen biztos, hogy a „nincs nyomás” nem egyszerűen hibás mérési információ.
2. Olajszint és szivattyúhajtás ellenőrzése
A következő lépés néhány gyorsan ellenőrizhető alapfeltétel kizárása.
-
→
Olajszint: alacsony olajszint esetén a szivattyú olajellátása bizonytalanná válhat, különösen bizonyos géphelyzetekben vagy nagyobb térfogatigény mellett. -
→
Villanymotor vagy hajtómotor: megfelelő fordulatszámon működik-e? -
→
Tengelykapcsoló és mechanikai hajtás: valóban átadja-e a nyomatékot a szivattyúnak?
Ritkábban előfordulhat, hogy a motor látszólag megfelelően jár, miközben a tengelykapcsoló sérülése vagy megcsúszása miatt a szivattyú nem kap megfelelő hajtást.
3. Szívóoldali probléma és elégtelen olajellátás
A tartály és a szivattyú közötti szívóoldal gyakori hibaforrás. Ha a szivattyú nem kap megfelelő mennyiségű olajat, csökkenhet a tényleges szállítása, levegősödés vagy kavitáció alakulhat ki, és terhelés alatt a rendszer nem lesz képes az elvárt teljesítmény biztosítására.
Vizsgálandó pontok:
- →szívóvezeték mérete és állapota
- →csatlakozások tömítettsége
- →szívókosár vagy szívószűrő eltömődése
- →tartály levegőztetése
- →olaj viszkozitása és hőmérséklete
Fontos különbség:
az eltömődött szívóoldal kavitációt okozhat, míg egy tömítetlen csatlakozáson külső levegő juthat a rendszerbe. A tünetek hasonlóak lehetnek, de a kiváltó ok nem azonos.
4. Nyomáshatároló szelep vagy más bypass útvonal hibája
Ha a rendszer nem képes elérni a szükséges nyomást, gyakori vizsgálati pont a nyomáshatároló szelep. Ha a szelep túl alacsony értékre van beállítva, szennyeződés miatt részben nyitva marad, vagy belső kopás miatt nem zár megfelelően, a szivattyú által szállított olaj egy része folyamatosan visszaáramolhat a tartály felé.
Nem csak klasszikus nyomáshatároló szelep okozhat azonban ilyen problémát. Egyes rendszerekben más tehermentesítő, bypass vagy nyomásszabályozó funkciók is elvezethetik a térfogatáramot.
Ellenőrizni kell többek között:
- →beállítási értéket
- →szennyeződést vagy megszorulást
- →belső tömítettséget
- →a rendszerben lévő más tehermentesítő útvonalakat
5. Szivattyúhiba vagy szivattyúszabályozási probléma
Ha az alapfeltételek és a szívóoldal rendben vannak, a szivattyú állapota is vizsgálandó. Egy kopott szivattyúban növekedhet a belső résveszteség, így csökken a ténylegesen rendelkezésre álló térfogatáram.
Terhelés és magasabb üzemi nyomás mellett ez a belső veszteség tovább nőhet, ezért a szivattyú már nem feltétlenül képes az adott rendszer által megkövetelt nyomás–térfogatáram munkapont biztosítására.
Változtatható szállítású szivattyúknál
Nem biztos, hogy maga a forgócsoport hibás.
Szabályzóhiba, pressure compensator probléma, hiányzó load-sensing jel vagy hibás vezérlőnyomás is okozhatja, hogy a szivattyú nem áll ki a szükséges működési pontra.
6. Szelepblokk és vezérlés hibája
Ha csak egyetlen funkció érintett, vagy a központi nyomás megfelelőnek tűnik, az adott szelepág vizsgálata különösen fontos.
Egy részlegesen nyitva maradó útváltó szelep, belsőleg áteresztő szelep, hibásan működő proporcionális szelep vagy hiányzó vezérlőjel megakadályozhatja, hogy az adott munkavégző elemnél a szükséges nyomás kialakuljon.
Vizsgálni kell:
- →a szelep mechanikai működését
- →vezérlőjelet és tápfeszültséget
- →tekercset és csatlakozásokat
- →belső áteresztést
7. Munkahenger vagy hidromotor belső vesztesége
Ha a probléma csak egy meghatározott funkciónál jelentkezik, a munkavégző elemet is vizsgálni kell.
Egy munkahenger dugattyútömítésének belső áteresztése miatt az adott mozgás nem feltétlenül képes a szükséges erő kifejtésére vagy a terhelés megtartására. Hasonló veszteség hidromotornál is előfordulhat.
Fontos:
a munkahenger erőtlensége vagy elmozdulása önmagában nem bizonyít hengerhibát. Ugyanazt a tünetet az adott szelepág vagy más belső veszteségi pont is okozhatja.
A hibát célzott méréssel és az adott hidraulikus ág többi lehetséges veszteségi pontjának kizárásával kell igazolni.
8. Nyomásmérés: hogyan lokalizálható a nyomásveszteség?
A nyomásmérés akkor ad valódi diagnosztikai értéket, ha nem egyetlen ponton és nem csak üresjáratban történik.
A kapcsolási rajz alapján célszerű összehasonlítani a nyomást több, egymást követő rendszerszakaszon. Így meghatározható, hol tűnik el vagy csökken le a rendelkezésre álló nyomás.
- →szivattyú kimenete
- →szelepblokk előtti és utáni pont
- →munkahenger vagy hidromotor csatlakozásai
- →vezérlő- vagy pilot kör
A mérésnél nem csak a maximális nyomásérték fontos, hanem az is, hogyan épül fel a nyomás, hogyan viselkedik terhelés alatt, és milyen gyorsan esik vissza.
Gyors diagnosztikai áttekintő
| Hibajelenség | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Egyik funkció sem épít nyomást | Hajtás, szívóoldal, szivattyú, központi relief, szivattyúszabályozás |
| Csak egy funkció gyenge | Adott szelepág, vezérlés, munkahenger/hidromotor, helyi nyomásszabályozás |
| Terhelés nélkül működik, terhelve nem | Szivattyú, relief, belső veszteség, szivattyúszabályozás |
| Hidegen megfelelő, melegen csökken a nyomás | Belső veszteségek, viszkozitás, szivattyú, szelep, munkavégző elem |
| Szivattyú zajos, nyomás instabil | Olajszint, szívóoldal, levegőbeszívás, kavitáció |
| A kijelző szerint nincs nyomás, de a gép részben működik | Manométer, nyomástávadó, PLC-jel, mérési pont ellenőrzése |
Mikor érdemes helyszíni hidraulika szervizt hívni?
Ha a nyomáshiány oka nem egyértelmű, vagy a rendszer korábbi alkatrészcserék után is ugyanazzal a hibával áll le, érdemes a további próbacserék helyett műszeres diagnosztikával behatárolni a valódi veszteségi pontot.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás-, térfogatáram- és szükség esetén egyéb diagnosztikai mérésekkel vizsgálja az ipari hidraulikus rendszerek hibáit.
Ha a vizsgálat alapján valamely részegység műhelyes javítása vagy nagyobb felújítás szükséges, a munkát saját műhely- és mérnöki háttérrel tudjuk folytatni.
Nem épül fel a hidraulika nyomása?
Ha a gép terhelés alatt nem képes elérni a szükséges nyomást, erőtlen, leáll vagy a probléma visszatérően jelentkezik, helyszíni műszeres diagnosztikával segítünk behatárolni a valódi okot.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, a hibajelenség leírását, valamint lehetőség szerint fotót, videót és hidraulikus kapcsolási rajzot.