A zajos hidraulika szivattyú az egyik legkorábbi figyelmeztető jel, amit egy rendszer adhat. A rendellenes hang sokszor már jóval azelőtt megjelenik, hogy a gép teljesítménye, sebessége vagy üzemi nyomása látványosan romlana.
A hang jellege önmagában is adhat támpontot. Az éles csörgő-kopogó, a folyamatos búgó vagy zörgő, illetve a fordulatszámhoz kötött mechanikus zaj különböző hibairányokra utalhat. A zaj alapján azonban önmagában nem szabad szivattyút cserélni: a szívóoldalt, az olajat, a meghajtást és a tényleges üzemi paramétereket együtt kell vizsgálni.
Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
A diagnosztika első kérdése
Valóban maga a szivattyú zajos – vagy a rendszer más eleme adja át a rezgést?
A villanymotor, tengelykapcsoló, csővezeték, rögzítés vagy egy rezonáló szerkezeti elem hangja könnyen úgy érzékelhető, mintha közvetlenül a hidraulika szivattyúból érkezne.
Kavitáció akkor alakul ki, amikor a szivattyú szívóoldalán a helyi nyomás annyira lecsökken, hogy a munkafolyadékban gőzbuborékok képződnek. Ezek a szivattyú belsejének magasabb nyomású zónáiba kerülve hirtelen összeomlanak.
A jelenség tipikus hangja éles, csörgő-kopogó zaj. Gyakran ahhoz hasonlítják, mintha kavicsok vagy apró fémalkatrészek kerülnének a szivattyúba.
A kavitáció hátterében gyakran túl nagy szívóoldali nyomásveszteség áll. Ennek oka lehet például:
A levegősödés tünetei részben hasonlíthatnak a kavitációéhoz, de az eredetük eltérő. Aeráció esetén nem a folyadékból képződik gőzbuborék, hanem külső levegő kerül a hidraulikaolajba.
A hang jellemzően lágyabb, egyenetlenebb búgás vagy zörgés lehet, és gyakran más tünetek is megjelennek.
Levegősödésre utalhat:
Tipikus bejutási pont lehet a szívóvezeték valamely tömítetlen csatlakozása, sérült tömlő vagy cső, illetve bizonyos szivattyútípusoknál a tengelytömítés.
A tartály kialakítása és a visszatérő olaj bevezetése szintén fontos. Ha a visszafolyó olaj erősen levegőt kever az olajba, vagy nincs elegendő idő a buborékok kiválására, a szivattyú ismét levegőt tartalmazó olajat szívhat fel.
Hidegindításkor az olaj viszkozitása jelentősen nagyobb lehet, mint üzemi hőmérsékleten. Ha az olaj túl sűrű az adott szivattyúhoz és üzemi környezethez, megnő a szívóvezeték nyomásvesztesége, és romlanak a szivattyú szívási viszonyai.
Ennek következménye lehet erős indulási zaj, búgás vagy akár kavitáció is. Ha a zaj kizárólag hidegindításkor jelentkezik, majd az olaj felmelegedésével fokozatosan megszűnik, a viszkozitás és a szívóoldal vizsgálata az első diagnosztikai irányok egyike.
A szivattyú belső kopása szintén okozhat tartósan megváltozott hangot. A pontos zaj a szivattyú konstrukciójától és a meghibásodás helyétől függhet, ezért pusztán hallás alapján általában nem lehet megmondani, melyik belső alkatrész sérült.
Kopás vagy mechanikai károsodás esetén gyakran több tünet egyszerre jelentkezik:
A szivattyú állapotát a konstrukciójától függően térfogatáram-, nyomás-, hőmérséklet- és szükség esetén résolajméréssel lehet objektíven megítélni.
Ha a zaj mellett csökkenő térfogatáram, melegedés vagy teljesítményvesztés is jelentkezik, érdemes a szivattyú egyéb hibajeleit is együtt vizsgálni. A legfontosabb tüneteket a
Hidraulika szivattyú hibajelei és diagnosztikája
cikkünkben foglaljuk össze.
Nem minden, a szivattyú környezetéből hallható zaj hidraulikus eredetű. A meghajtás mechanikai hibái gyakran közvetlenül átadják a rezgést a szivattyúháznak és a tápegység szerkezetének.
Vizsgálni érdemes többek között:
A szivattyú működése természetes módon bizonyos mértékű térfogatáram-pulzációval jár. Ez a hidraulikus rendszerben nyomáspulzációt, a csővezetékeken pedig mechanikai rezgést kelthet.
Ha egy csővezeték, konzol, burkolat vagy más szerkezeti elem sajátfrekvenciája közel kerül a gerjesztő frekvenciához, rezonancia alakulhat ki. Ilyenkor a hang jóval erősebbnek tűnhet, mint amit maga a szivattyú működése indokolna.
Érdemes ezért ellenőrizni a csőbilincseket, rögzítéseket, hosszú szabad vezetékszakaszokat és azt is, hogy a zaj valamely cső vagy burkolat megfogására, illetve terhelésváltásra megváltozik-e.
Változtatható szállítású szivattyúknál a zaj oka nem feltétlenül mechanikai kopás. A szabályozó rendszer instabil működése is létrehozhat periodikus hangot és rezgést.
Ha a nyomásszabályozó, load-sensing vagy más szabályozóelem folyamatosan korrigál, majd túlkompenzál, a szivattyú munkatérfogata ciklikusan változhat. Ez nyomásingadozást, térfogatáram-ingadozást és jól hallható működési zajt okozhat.
Ha a zajt
ingadozó vagy pulzáló hidraulikus nyomás
is kíséri, a szivattyúszabályozást, a nyomásszelepeket és a rendszer dinamikus viselkedését együtt kell vizsgálni.
| Ellenőrzés | Mit keressünk? |
|---|---|
| 1. Olajszint | Megfelelő-e a szint, nem habzik-e vagy levegős-e az olaj? |
| 2. Szívóoldal | Nyitva van-e minden szerelvény, nincs-e eltömődés, megtört tömlő vagy túl nagy szívóellenállás? |
| 3. Szívóági tömítettség | Nem tud-e levegőt beszívni valamely csatlakozásnál vagy tömítésnél? |
| 4. Hőmérséklet és viszkozitás | Csak hidegen jelentkezik a zaj, vagy üzemi hőmérsékleten is? |
| 5. Meghajtás | Tengelykapcsoló, motorcsapágy, tengelybeállítás és rögzítés megfelelő-e? |
| 6. Hidraulikus teljesítmény | Csökkent-e a térfogatáram, lassult-e a gép, ingadozik-e a nyomás vagy nőtt-e az üzemi hőmérséklet? |
| Hallható vagy látható tünet | Első vizsgálati irány |
|---|---|
| Éles, csörgő-kopogó zaj | Kavitáció, szívóoldali nyomásveszteség, olajviszkozitás |
| Búgó, egyenetlen zaj habzó olajjal | Levegősödés, szívóoldali tömítetlenség |
| Folyamatos zaj és csökkenő gépteljesítmény | Szivattyúállapot, térfogatáram, belső veszteség |
| Fordulatszámhoz kötött mechanikus zaj | Villanymotor, tengelykapcsoló, tengelybeállítás, csapágy |
| Csak hidegindításkor jelentkező zaj | Viszkozitás, szívóoldali ellenállás, kavitáció |
| Periodikusan erősödő-gyengülő zaj | Szabályozott szivattyú, rezonancia, nyomásingadozás, hajtás |
Diagnosztikai alapelv
A szivattyút nem a hang alapján kell elítélni, hanem mérés alapján.
A zaj értékes hibajel, de csak akkor válik diagnózissá, ha összevetjük a nyomással, térfogatárammal, hőmérséklettel, fordulatszámmal és a szívóoldali üzemi viszonyokkal.
Ha a szivattyú zaja nem szűnik meg az olajszint, a szívóoldal és a meghajtás alapszintű ellenőrzése után, vagy a zajjal együtt a gép teljesítménye is romlik, célszerű a rendszert üzemi körülmények között megmérni.
Különösen indokolt a gyors diagnosztika, ha kavitációra utaló hang jelentkezik, mert a tartós kavitáció visszafordíthatatlan szivattyúkárosodást okozhat.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszíni nyomás-, térfogatáram- és egyéb diagnosztikai mérésekkel határolja be a hiba valódi okát.
Amennyiben a vizsgálat Bosch Rexroth szivattyú vagy hidromotor belső hibáját igazolja, a
Bosch Rexroth szivattyúk és hidromotorok felújítása
szolgáltatásunkkal a javítás is folytatható.
Kapcsolódó szivattyú-diagnosztika
Hidraulika szivattyú hibajelei – mikor hibás valóban a szivattyú?
A szokatlan szivattyúzaj sokszor még azelőtt jelzi a hibát, hogy a gép teljesítménye látványosan romlana. Helyszíni üzemi méréssel segítünk elkülöníteni a szívóoldali, kavitációs, levegősödési, mechanikai és szivattyúhibákat.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép és a szivattyú típusát, írja le, milyen üzemállapotban jelentkezik a zaj, és lehetőség szerint mellékeljen rövid videó- vagy hangfelvételt, valamint hidraulikus kapcsolási rajzot.
Opavszki István
Műszaki vezető
+36209199912
Macsuga Zoltán
Szervizvezető mérnök
+36205701299
Bognár Krisztián
Szervizmérnök
+36209666134
Kun Gábor
kereskedelmi vezető
+36209125668
Telefonszám
