Ingadozik a hidraulika nyomása? Lehetséges okok és diagnosztika


Az ingadozó vagy pulzáló hidraulikus nyomás az egyik legnehezebben behatárolható hibajelenség. A gép egyik ciklusban megfelelően működik, máskor gyengébb, rángat, bizonytalanul mozog, vagy a nyomásmérő értéke folyamatosan változik.

A tünet mögött nem egyetlen tipikus alkatrészhiba áll. Az instabilitás származhat levegősödésből, szivattyú- vagy szabályozási problémából, nyomásszelepből, vezérlőelektronikából, akkumulátorból, változó terhelésből – vagy akár magából a mérésből is.

Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a

Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája

cikkünkben olvashat részletesebben.


A diagnosztika első kérdése


Valóban a hidraulikus nyomás ingadozik – vagy csak ezt mutatja a műszer?


Mielőtt szelepet vagy szivattyút cserélnénk, először meg kell győződni arról, hogy a nyomásingadozás valódi fizikai jelenség, és nem hibás manométerből, nyomástávadóból, mérési pontból vagy elektromos jelből származik.


1. Először ellenőrizzük magát a nyomásmérést

Az ingadozó kijelzett érték nem minden esetben jelent valóban ingadozó hidraulikus nyomást. Különösen elektronikus nyomástávadóval és PLC-n megjelenített értéknél előfordulhat mérési vagy jelfeldolgozási probléma.


  • Manométer: megfelelő tartományú és működőképes-e?

  • Nyomástávadó: stabil és hihető jelet ad-e?

  • Elektromos jel: nincs-e zaj, földelési probléma vagy hibás jelfeldolgozás?

  • Mérési pont: megfelelő helyen mérünk-e, és nincs-e eltömődve a mérőcsatlakozás?


Ha a PLC értéke ugrál, de egy közvetlenül csatlakoztatott mechanikus manométer stabil nyomást mutat, nem hidraulikai hibával kell kezdeni a javítást.


2. Levegő a hidraulikus rendszerben

A hidraulikaolaj kis mértékben összenyomható, de lényegesen merevebb közeget alkot, mint a rendszerbe kerülő szabad levegő. Ha jelentős mennyiségű levegő kerül az olajba, megnő a rendszer effektív összenyomhatósága, ami bizonytalanabb, „rugózóbb” működést és bizonyos körülmények között nyomásingadozást okozhat.

Levegősödésre utalhat:


  • habzó vagy levegőbuborékos olaj

  • rángatózó vagy bizonytalan munkahenger-mozgás

  • szokatlan szivattyúzaj

  • nyomásváltozás terhelésváltáskor

Tipikus bejutási pont lehet a szívóoldali csatlakozás tömítetlensége, sérült szívóvezeték, nem megfelelő olajszint vagy egyéb olyan pont, ahol a szivattyú szívóhatása miatt levegő juthat a rendszerbe.



Levegőbeszívás és kavitáció nem ugyanaz.

Kavitációnál a folyadék helyi nyomáscsökkenése miatt gőzbuborékok alakulnak ki; levegősödésnél külső levegő kerül az olajba. A tünetek részben hasonlóak lehetnek.


3. Szívóoldali probléma és kavitáció

Túl nagy szívóoldali ellenállás esetén a szivattyú bemeneti nyomása kedvezőtlenül lecsökkenhet. Ezt okozhatja például eltömődött szívószűrő, túl kis keresztmetszetű vezeték, túl nagy szívómagasság vagy nem megfelelő olajviszkozitás.

A kialakuló kavitáció nemcsak zajt és rezgést okozhat, hanem a szivattyú szállítását és hosszabb távon az állapotát is ronthatja. Emiatt a nyomás és a térfogatáram viselkedése instabillá válhat.


4. Nyomáshatároló vagy nyomásszabályozó szelep instabil működése

Egy nyomáshatároló vagy más nyomásszabályozó szelep bizonyos hibák esetén nem stabilan tartja a beállított értéket, hanem gyorsan nyit-zár vagy oszcillál a szabályozási pont környezetében.

Ennek oka lehet például:


  • szennyeződés vagy megszoruló szelepelem

  • kopás vagy belső csillapítás problémája

  • helytelen beállítás

  • kedvezőtlen rendszer-dinamika vagy nem megfelelő szelepválasztás

Az ilyen jelenség gyakran csak dinamikus mérésnél válik egyértelművé. Egy lassú manométer akár ki is átlagolhatja a gyors nyomáslengéseket.


5. Szivattyúkopás vagy mechanikai egyenetlenség

Minden térfogat-kiszorításos szivattyú működésében jelen van bizonyos mértékű térfogatáram-pulzáció. Ennek mértéke a szivattyú konstrukciójától, fordulatszámától, a rendszer csillapításától és az üzemi állapottól függ.

Kopás, sérülés vagy mechanikai probléma esetén ez a pulzáció felerősödhet. Vizsgálni lehet többek között:


  • szivattyú zaját és rezgését

  • térfogatáram stabilitását

  • hajtómotor és tengelykapcsoló állapotát

  • fordulatszám egyenletességét


Az ingadozó nyomás önmagában nem bizonyít szivattyúkopást.

A szivattyút csak a szívóoldal, a szabályozás, a nyomásszelepek és a terhelési viszonyok vizsgálatával együtt érdemes értékelni.


6. Szivattyúszabályozás „vadászása” – hunting

Változtatható szállítású szivattyúknál az instabil nyomás oka maga a szivattyúszabályozás is lehet. Ha a szabályozó folyamatosan túlkompenzálja a nyomás- vagy térfogatáram-változást, a szivattyú szállítása ciklikusan növekedhet és csökkenhet.

Ilyen instabil működés megjelenhet például:


  • load-sensing rendszer hibájánál

  • pressure compensator problémánál

  • instabil vezérlőnyomásnál

  • szabályozóelem szennyeződése vagy kopása esetén


7. Proporcionális vagy szervo szabályozási kör instabilitása

Proporcionális vagy szervohidraulikus rendszernél a nyomásingadozás nem feltétlenül tisztán hidraulikus eredetű. A teljes szabályozási hurkot kell vizsgálni.

Instabilitást okozhat például:


  • nem megfelelően hangolt szabályozási paraméter

  • zajos vagy hibás visszacsatoló jel

  • szeleptolattyú súrlódása vagy megszorulása

  • érzékelő vagy elektronika hibája

Ilyenkor a nyomásjel, a szelep parancsjele és lehetőség szerint a szelep visszacsatolásának egyidejű vizsgálata sokkal többet mond, mint egyetlen manométerérték.


8. Hidraulikus akkumulátor hibája vagy nem megfelelő előtöltése

Hidraulikus akkumulátort többféle feladatra alkalmazhatnak: energiatárolásra, vészfunkcióra, térfogatkompenzációra vagy nyomáslökések és pulzációk csillapítására.

Ha az adott rendszerben az akkumulátornak szerepe van a nyomás stabilizálásában, a nem megfelelő gáz-előtöltés vagy az akkumulátor belső hibája jelentősen megváltoztathatja a rendszer dinamikus viselkedését.

Gyanúra adhat okot például:


  • korábban stabil rendszer hirtelen érzékenyebbé válik terhelésváltásokra

  • gyakoribb vagy nagyobb nyomáscsúcsok jelentkeznek

  • a szivattyú vagy nyomásszabályozás gyakrabban kapcsol vagy dolgozik


Az akkumulátor előtöltési nyomásának ellenőrzése nem egyszerű üzemi nyomásmérés.

Az ellenőrzést a gyártó előírásának megfelelő eljárással, biztonságosan nyomásmentesített hidraulikus oldalon és megfelelő töltő-ellenőrző készlettel kell elvégezni.


9. Változó vagy periodikus terhelés

Nem minden nyomásváltozás hiba. Egy gép hidraulikus nyomása természetes módon követheti a terhelést.

Periodikus mechanikai terhelés, forgó excenter, ciklikusan változó szorítóerő vagy más gépészeti jelenség periodikus nyomásváltozást eredményezhet. A diagnosztika során ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy a nyomásingadozás frekvenciája vagy időzítése összefügg-e a gép mechanikai ciklusával.



A görbe alakja sokat elárul.

Ha a nyomás minden gépciklusban ugyanazon a ponton változik meg, az egészen más irányba viszi a hibakeresést, mint a szabálytalan, kiszámíthatatlan oszcilláció.


A gyakorlatban: statikus manométerrel nem mindig találjuk meg a dinamikus hibát

Gyártósori gépeknél gyakran azt látjuk, hogy a nyomás alaphelyzetben vagy kis terhelésnél stabilnak tűnik, a probléma pedig csak a tényleges munkaciklus bizonyos részében jelentkezik.

Ilyenkor az üresjárati mérés kevés. A nyomást lehetőség szerint akkor kell vizsgálni, amikor a hiba ténylegesen fellép, és szükség esetén gyorsabb adatgyűjtéssel kell rögzíteni a folyamatot.


Diagnosztikai alapelv


Az időszakos hibát abban az üzemállapotban kell megmérni, amelyben jelentkezik.

Egy tökéletes üresjárati nyomásérték nem bizonyítja, hogy a rendszer terhelés alatt is stabil.


Gyors diagnosztikai áttekintő

Hibajelenség Első vizsgálati irány
Nyomásérték ugrál, de a gép működése stabil Manométer, nyomástávadó, elektromos jel, mérési pont
Nyomás ingadozik és a mozgás rángat Levegősödés, szívóoldal, szelepinstabilitás, szabályozás
Csak terhelés alatt kezd oszcillálni Relief, szivattyúszabályozás, belső veszteség, akkumulátor
Melegen rosszabb az ingadozás Viszkozitás, belső veszteség, szelepek, szabályozás
Szabályos frekvenciával pulzál Szivattyú, hajtás, mechanikai ciklus, akkumulátor, rezonancia
Proporcionális vezérlésnél oszcillál Parancsjel, visszacsatolás, szabályozási paraméterek, szelep


Mikor érdemes helyszíni hidraulika szervizt bevonni?

Ha az ingadozás csak terhelés alatt vagy időszakosan jelentkezik, illetve a nyomáshatároló, szivattyú, akkumulátor és vezérlés közül nem egyértelmű, melyik okozza a problémát, érdemes a rendszert tényleges üzemi körülmények között megmérni.

A

Hidra Kft. hidraulika szerviz

csapata helyszíni nyomás- és egyéb diagnosztikai mérésekkel vizsgálja az időszakos és dinamikus hidraulikus hibákat.

Bosch Rexroth hidraulikus komponensek esetén külön

Bosch Rexroth szerviz

háttérrel is rendelkezünk.



Kapcsolódó útmutató


Hidraulika hibakeresés – rendszerszintű diagnosztikai útmutató


Ingadozik vagy pulzál a hidraulikus nyomás?


Ha a hiba időszakosan vagy csak terhelés alatt jelentkezik, helyszíni üzemi méréssel segítünk elkülöníteni a mérési, szivattyú-, szelep-, akkumulátor- és szabályozási problémákat.


Hidraulika hibát jelentek be


A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, a hiba jelentkezésének körülményeit, valamint lehetőség szerint videót és hidraulikus kapcsolási rajzot.

Közvetlen segítségre van szüksége? Keresse illetékes kollégánkat.

Hidraulika tervezés, tápegység- és egyedi gépgyártás

Opavszki István
Műszaki vezető
+36209199912

Hidraulika szerviz, hibabejelentés

Macsuga Zoltán
Szervizvezető mérnök
+36205701299

Szerviz, javítás, helyszíni felmérés

Bognár Krisztián
Szervizmérnök
+36209666134

Ajánlatkérés, kereskedelmi egyeztetés

Kun Gábor
kereskedelmi vezető
+36209125668



apartmentcogearthcrossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram