Térfogatáram-mérés hidraulikus rendszereknél – mit árul el a rendszer állapotáról?


A térfogatáram-mérés a hidraulika diagnosztika egyik legfontosabb, mégis gyakran kihagyott vizsgálata. Hibakereséskor sokan automatikusan nyomást mérnek, pedig egy lassú gép, csökkent munkahenger-sebesség vagy gyenge hidromotor hátterében sokszor nem a nyomás, hanem az adott rendszerágban rendelkezésre álló olajmennyiség csökkenése áll.

A térfogatáram megmutatja, hogy időegység alatt mennyi hidraulikafolyadék halad át egy adott mérési ponton. Ipari hidraulikában jellemzően liter/percben adjuk meg. Diagnosztikai értékét az adja, hogy segítségével objektíven ellenőrizhető például egy szivattyú tényleges szállítása, egy rendszerág ellátása vagy egy szelep után rendelkezésre álló térfogatáram.

Az általános hibakeresési sorrendről a

Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája

cikkünkben írunk részletesebben.


Diagnosztikai alapelv


A megfelelő nyomás nem bizonyítja, hogy megfelelő a térfogatáram is.


Egy rendszer képes lehet megfelelő üzemi nyomást létrehozni úgy is, hogy közben a végrehajtóhoz a szükségesnél kevesebb olaj jut. Ilyenkor a gép képes erőt kifejteni, de lassabban mozoghat a tervezettnél.


1. Mit jelent a térfogatáram a hidraulikus rendszerben?

A hidraulikus szivattyú minden fordulatával meghatározott geometriai olajtérfogatot szorít ki. Egy állandó munkatérfogatú szivattyú elméleti térfogatárama ezért alapvetően a szivattyú geometriai munkatérfogatától és fordulatszámától függ.


Qelméleti = Vg × n / 1000


ahol Q a térfogatáram [l/min], Vg a geometriai munkatérfogat [cm³/fordulat], n pedig a fordulatszám [1/min]

A valós szivattyú azonban belső veszteségekkel működik, ezért a ténylegesen leadott térfogatáram kisebb az elméleti értéknél. Ezt fejezi ki a volumetrikus hatásfok.



Ezért a katalógusadatot nem szabad vakon összehasonlítani a helyszínen mért liter/perc értékkel.

Ismerni kell többek között a tényleges fordulatszámot, az üzemi nyomást, az olaj hőmérsékletét és viszkozitását, valamint szabályozható szivattyúnál a pillanatnyi munkatérfogat-beállítást is.


2. Nyomás és térfogatáram – mi a különbség?

Diagnosztikai szempontból hasznos leegyszerűsítés, hogy a nyomás elsősorban a rendelkezésre álló erővel vagy nyomatékkal, a térfogatáram pedig a végrehajtó sebességével áll kapcsolatban.

Munkahengernél nagyobb térfogatáram azonos hengergeometria mellett nagyobb dugattyúsebességet, hidromotornál pedig azonos munkatérfogat mellett magasabb fordulatszámot eredményez.



A nyomás és a térfogatáram azonban nem két teljesen független mennyiség.

A valós hidraulikus rendszerben a szivattyú, a szelepek, a vezetékek, a terhelés és a belső veszteségek miatt a nyomás változása a tényleges térfogatáramot is befolyásolhatja. Diagnosztikában ezért a két értéket érdemes együtt értelmezni.

Ha a gép lassú vagy erőtlen, a

Lassú vagy erőtlen a hidraulika?

cikkünkben részletes hibakeresési sorrendet is talál.


3. Mikor érdemes térfogatáramot mérni?

Különösen informatív lehet a mérés, ha:


  • a munkahenger vagy hidromotor a megszokottnál lassabban mozog

  • a rendszer megfelelő nyomást képes létrehozni, de a gép ciklusideje megnőtt

  • egy szivattyú tényleges szállítását szeretnénk ellenőrizni

  • a teljesítmény hideg és meleg üzemben jelentősen eltér

  • egy szelep vagy rendszerág előtt és után szeretnénk ellenőrizni a rendelkezésre álló olajmennyiséget

  • javítás vagy szivattyúcsere után objektíven szeretnénk ellenőrizni a rendszer teljesítményét


4. Hogyan történik a térfogatáram-mérés?

A diagnosztikai térfogatáram-méréshez megfelelő nyomás- és térfogatáram-tartományú áramlásmérőt építünk be a vizsgált vezetékbe. A műszer azt mutatja meg, hogy az adott mérési ponton ténylegesen mennyi olaj halad át időegység alatt.

A mérési helyet mindig a kérdés határozza meg. Más ponton mérünk akkor, ha a szivattyú teljesítményét szeretnénk ellenőrizni, és máshol, ha azt keressük, hogy egy szelepblokk után miért nem jut elegendő térfogatáram a munkahengerhez.



Az áramlásmérő maga is része lesz a hidraulikus körnek.

Ezért a műszer nyomásfokozatának, mérési tartományának, áramlási irányának és saját nyomásveszteségének megfelelőnek kell lennie az adott rendszerhez. Nem megfelelő műszer vagy beépítés maga is megváltoztathatja a vizsgált rendszer működését.


5. A szivattyút terhelés alatt érdemes vizsgálni

Egy kopott szivattyú kis nyomáson még közel megfelelő térfogatáramot szállíthat. Ahogy azonban nő az üzemi nyomás, a kopott illesztéseken keresztüli belső visszaáramlás is növekedhet, ezért a ténylegesen hasznosítható térfogatáram csökken.

Ezért szivattyúdiagnosztikánál különösen értékes lehet a térfogatáram összehasonlítása több terhelési ponton.


Mérési eredmény

Lehetséges értelmezés
Kis nyomáson jó, terhelésre jelentősen csökken Megnövekedett belső veszteség gyanúja, de a teljes rendszer vizsgálata szükséges
Minden nyomáson alacsony Fordulatszám, szivattyú-beállítás, szívóoldal, bypass vagy szivattyúállapot vizsgálandó
Szivattyúnál megfelelő, végrehajtónál kevés A két mérési pont közötti szelep, elágazás vagy belső veszteség válik gyanússá
Hidegen megfelelő, melegen csökken Hőmérséklet- és viszkozitásfüggő belső veszteség lehetősége


6. Az alacsony térfogatáram nem automatikusan szivattyúhiba

Ez a térfogatáram-mérés egyik legfontosabb értelmezési szabálya. Ha egy mérési ponton a vártnál kisebb olajmennyiséget mérünk, abból még nem következik automatikusan, hogy a szivattyú kopott.

Az ok lehet például:


  • a szivattyú tényleges fordulatszáma alacsonyabb a feltételezettnél

  • szabályozható szivattyú nem teljes munkatérfogaton üzemel

  • szívóoldali ellenállás, levegősödés vagy kavitáció korlátozza a szállítást

  • nyitott vagy hibás nyomáshatárolón, bypass ágon folyik el az olaj

  • szelep vagy más komponens belső áteresztése miatt nem a kívánt ágba jut a teljes térfogatáram

  • valóban megnövekedett a szivattyú belső vesztesége


A mérés értelmezése


Nem azt kell megkérdezni, hogy „kevés-e a térfogatáram?”, hanem azt, hogy mihez képest kevés.


Az értékeléshez ismerni kell a szivattyú munkatérfogatát, fordulatszámát, szabályozási állapotát, az üzemi nyomást, az olajhőmérsékletet és azt is, hogy pontosan hol történt a mérés.


7. Miért érdemes a nyomást és a térfogatáramot egyszerre mérni?

A térfogatáram önmagában sokat mond, de a hozzá tartozó üzemi nyomás nélkül könnyen félreértelmezhető. Ugyanaz a szivattyú például más tényleges térfogatáramot adhat kis és nagy nyomáson.

Ezért a legjobb diagnosztikai vizsgálatoknál a két adatot együtt rögzítjük: mekkora térfogatáramot szállít a rendszer az adott pillanatban, és ehhez milyen nyomás tartozik.

A nyomásmérés módszertanáról a

Hidraulika nyomásmérés – hogyan használjuk hibadiagnosztikára?

cikkünkben írunk részletesen.


8. Állandó és szabályozható szivattyúnál nem ugyanazt várjuk

Állandó munkatérfogatú szivattyúnál az adott fordulatszámhoz viszonylag jól meghatározható az elméleti szállítás. A tényleges és az elméleti érték összehasonlítása ezért közvetlenebb információt ad a volumetrikus veszteségekről.

Szabályozható szivattyúnál azonban a szállítás szándékosan változik. Nyomásszabályozott, teljesítményszabályozott vagy load-sensing rendszerben a kis térfogatáram akár teljesen normális üzemi állapot is lehet.



Szabályozott szivattyúnál a „kevés liter/perc” önmagában gyakorlatilag semmit nem bizonyít.

A szivattyú szabályozási módját és pillanatnyi munkapontját is ismerni kell. Bizonyos szabályozott szivattyúk nyomástartás közben akár közel nulla hasznos térfogatáramra is visszaszabályozhatnak.


9. Melegedéssel romló térfogatáram – fontos diagnosztikai jel

Ahogy a hidraulikaolaj felmelegszik, csökken a viszkozitása. Kopott illesztéseknél ez növelheti a belső szivárgási veszteséget, ezért egy elhasználódott szivattyú vagy más komponens hidegen még elfogadhatóan működhet, melegen azonban jelentősen romolhat a teljesítménye.

Ezért a „hidegen jó, melegen lassú” tünetnél különösen értékes lehet a térfogatáram összehasonlítása azonos fordulatszám és lehetőleg azonos terhelési állapot mellett, különböző olajhőmérsékleteken.


10. Térfogatáram-mérés és résolaj-mérés nem ugyanaz

A főági térfogatáram-mérés azt mutatja meg, hogy egy adott mérési ponton ténylegesen mennyi olaj áll rendelkezésre. Ez kiválóan használható annak megállapítására, hogy valóban csökkent-e a rendszer vagy egy szivattyú hasznos szállítása.

A résolaj-mérés ezzel szemben bizonyos szivattyúk és hidromotorok belső veszteségének közvetlenebb vizsgálatára szolgál. A két mérés ezért nem helyettesíti, hanem sok esetben kiegészíti egymást.

Ha például a főági mérés jelentős szállításveszteséget mutat, egy megfelelő konstrukción végzett résolajmérés segíthet eldönteni, hogy maga a szivattyú belső kopása okozza-e a veszteséget, vagy máshol kell tovább keresni.


11. Gyakori értelmezési hibák


Hiba

Miért félrevezető?
A katalógusadatot közvetlenül összevetjük a mért értékkel A fordulatszám, üzemi nyomás, hőmérséklet és szabályozási állapot eltérhet.
Csak kis nyomáson mérünk A belső veszteség terhelés alatt válhat jelentőssé.
Az alacsony térfogatáramot rögtön szivattyúhibának tekintjük Bypass, szelephiba, fordulatszám, szabályozás vagy szívóoldali probléma is okozhatja.
Nem mérjük a fordulatszámot A szivattyú szállítása közvetlenül függ a hajtási fordulatszámtól.
Nem jegyezzük fel az olaj hőmérsékletét A viszkozitás változása jelentősen befolyásolhatja a belső veszteségeket.
Szabályozott szivattyút fix szállításúként értékelünk A kis térfogatáram a szabályozás normális eredménye is lehet.


12. A terheléses térfogatáram-mérés biztonsági kérdés is

Szivattyúvizsgálatnál sok esetben nem elegendő szabad kifolyás mellett megmérni a térfogatáramot: azt is látni kell, hogyan változik a szállítás növekvő terhelésnél. Ehhez megfelelő diagnosztikai mérőegység és kontrollált terhelés szükséges.

Ilyenkor a mérőműszernek, tömlőknek, gyorscsatlakozóknak, adaptereknek és terhelőelemnek egyaránt meg kell felelniük a rendszer maximális nyomásának és térfogatáramának. A hidraulikus teljesítmény terhelés közben jelentős hővé alakulhat, ezért a mérés időtartamát és a folyadék hőmérsékletét is kontrollálni kell.


Mikor érdemes helyszíni hidraulika szervizt bevonni?

Ha a nyomásmérés megfelelő értéket mutat, a gép mégis lassú, vagy a teljesítmény melegedéssel és terheléssel jelentősen romlik, a térfogatáram-mérés fontos következő diagnosztikai lépés lehet.

A

Hidra Kft. hidraulika szerviz

csapata helyszíni nyomás- és térfogatáram-méréssel vizsgálja a rendszert tényleges üzemi körülmények között, így alkatrészcsere előtt meghatározható, hogy valóban a szivattyú, egy szelep vagy a rendszer más eleme okozza-e a teljesítményvesztést.

Ha a diagnosztika Bosch Rexroth szivattyú vagy hidromotor belső hibáját igazolja, a

Bosch Rexroth szivattyúk és hidromotorok felújítása

szolgáltatásunkkal a javítást is folytatni tudjuk.



Kapcsolódó mérési módszer


Hidraulika nyomásmérés – hogyan használjuk hibadiagnosztikára?


Lassú a gép, de a nyomás megfelelő?


Térfogatáram- és nyomásméréssel meghatározható, hogy valóban csökkent-e a rendelkezésre álló olajmennyiség, hogyan változik terhelés alatt, és a rendszer melyik szakaszán keletkezik a veszteség.


Hidraulika hibát jelentek be


A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép és a szivattyú típusát, a tapasztalt hibajelenséget és lehetőség szerint a hidraulikus kapcsolási rajzot.

Közvetlen segítségre van szüksége? Keresse illetékes kollégánkat.

Hidraulika tervezés, tápegység- és egyedi gépgyártás

Opavszki István
Műszaki vezető
+36209199912

Hidraulika szerviz, hibabejelentés

Macsuga Zoltán
Szervizvezető mérnök
+36205701299

Szerviz, javítás, helyszíni felmérés

Bognár Krisztián
Szervizmérnök
+36209666134

Ajánlatkérés, kereskedelmi egyeztetés

Kun Gábor
kereskedelmi vezető
+36209125668



apartmentcogearthcrossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram