A levegős hidraulika rendszer ritkán jelentkezik egyetlen, jól elkülöníthető tünettel. A rendszer egyszerre válhat zajossá, rángatózóvá, pontatlanná, a nyomás ingadozhat, az olaj pedig habossá válhat. Emiatt a levegősödést könnyű szivattyú-, szelep- vagy munkahengerhibának nézni.
A jelenség oka, hogy a hidraulikaolajhoz képest a szabad levegő nagyságrendekkel könnyebben összenyomható. Ha jelentős mennyiségű levegő kerül a rendszerbe, csökken a hidraulikus közeg effektív merevsége, ezért romlik az erő- és mozgásátvitel pontossága, a rendszer „rugalmassá” és dinamikusan instabillá válhat.
Az általános rendszerszintű diagnosztikai logikáról a
Hidraulika hibakeresés – ipari hidraulikus rendszerek diagnosztikája
cikkünkben olvashat részletesebben.
Fontos különbség
Levegősödés és kavitáció nem ugyanaz – még ha a tüneteik hasonlíthatnak is.
Levegőbeszíváskor kívülről kerül levegő az olajba. Kavitációnál a túl alacsony helyi abszolút nyomás miatt gőzüregek alakulnak ki. Emellett az olajban természetesen oldott levegő egy része is kiválhat kedvezőtlen nyomásviszonyok mellett. A valós rendszerben ezek a jelenségek akár egyszerre is jelen lehetnek.
Egyetlen tünet önmagában nem bizonyítja, hogy levegő került a rendszerbe. Ha azonban az alábbi jelenségek közül több egyszerre jelentkezik, a levegősödést érdemes célzottan megvizsgálni.
A levegősödés és a kavitáció zajának elkülönítéséről a
Zajos hidraulika szivattyú
cikkünkben írunk részletesebben.
Az egyik legegyszerűbben ellenőrizhető ok az elégtelen olajszint. Ha a szívóvezeték bemenete nincs minden üzemi állapotban biztonságosan az olajszint alatt, a szivattyú időszakosan levegőt szívhat.
Ez különösen mozgó gépnél, gyors munkahenger-mozgásoknál, illetve olyan rendszernél jelentkezhet, ahol az olajszint a hengerek mozgása következtében jelentősen változik.
A tartály és a szivattyú közötti szívóvezeték egyik legfontosabb sajátossága, hogy egy tömítetlenség nem feltétlenül okoz kifelé látható olajfolyást. A szivattyú szívóhatása miatt ugyanazon a ponton levegő juthat be a rendszerbe úgy, hogy kívülről minden száraznak látszik.
Vizsgálandó pont lehet például:
Ha levegősödés gyanúja áll fenn, a szívóoldalt ezért akkor is ellenőrizni kell, ha egyetlen csepp olaj sem látható a gép alatt.
Bizonyos szivattyúk tengelytömítése szintén levegő-bejutási pont lehet. Ha a tengely környezetében a belső nyomásviszonyok kedvezőtlenek, egy kopott vagy sérült tömítés levegőt engedhet a szivattyúba.
A hiba együtt járhat külső olajnyommal is, de ez nem szükségszerű. Ezért a „nem folyik a tengelynél, tehát a tömítés biztosan jó” következtetés nem mindig helyes.
Nem csak a szívóoldalon kerülhet levegő a munkafolyadékba. Ha a visszatérő olaj nagy sebességgel az olaj felszínére vagy fölé érkezik, intenzív keveredést és habzást okozhat.
Ugyanez problémát jelenthet bizonyos résolaj- és házelvezető vezetékeknél is. A saját hidraulikai hibakeresési anyagunk a habos folyadék lehetséges okai között külön említi, ha a visszafolyó- vagy résolajvezeték nincs a folyadékszint alatt. :contentReference[oaicite:2]{index=2}
A pontos kialakítást mindig az adott komponens és rendszer gyártói előírásai szerint kell megoldani, de diagnosztikai szempontból a visszatérő olaj bevezetésének módja mindenképpen ellenőrzendő.
A hidraulikatartály nem pusztán olajtároló. Többek között időt és teret kell biztosítania arra is, hogy a visszatérő olajból a levegőbuborékok kiválhassanak, mielőtt ugyanaz az olaj ismét a szivattyú szívóoldalára kerül.
Kedvezőtlen lehet például:
Ha a hidraulikus rendszert javítás, csőcsere, szűrőcsere, munkahenger- vagy más alkatrészcsere miatt megbontják, levegő maradhat a vezetékekben és a komponensekben. Ez nem minden rendszerből távozik gyorsan vagy automatikusan.
A Hidra oktatási anyaga szerint a légtelenítést a végrehajtókhoz vezető csövek lehető legmagasabb pontján célszerű elvégezni, majd a szelepeket és munkahengereket többször meg kell működtetni. A rendszer akkor tekinthető megfelelően légtelenítettnek, ha a végrehajtók egyenletesen járnak és megszűnik a felesleges zaj. :contentReference[oaicite:3]{index=3}
Bár a túl nagy szívóoldali ellenállás elsősorban kavitációs kockázatot jelent, a kedvezőtlen bemeneti nyomásviszonyok az olajban oldott levegő kiválását is elősegíthetik.
Ezért levegős tüneteknél érdemes ellenőrizni:
A levegősödés nem kizárólag komfort- vagy pontossági probléma. A buborékok ismételt összenyomása és tágulása növeli a rendszer veszteségeit és hőterhelését, ronthatja a kenési viszonyokat, és bizonytalan működést okozhat a szivattyúkban, szelepekben és végrehajtókban.
A Hidra üzembe helyezési anyaga szerint a levegős olajat szállító szivattyú pattogó vagy nagyon magas frekvenciájú folytonos zajt okozhat, a légbuborékok sűrítése pedig helyi túlmelegedéshez és az olaj károsodásához vezethet. Ha a szivattyú néhány perces működés után sem szállít levegőmentes olajat, az okot meg kell keresni. :contentReference[oaicite:4]{index=4}
Ha a levegősödés tartós melegedéssel is együtt jár, érdemes a
Miért melegszik túl a hidraulika rendszer?
cikkünkben szereplő további veszteségforrásokat is ellenőrizni.
Lépés |
Mit ellenőrizzünk? |
Mit keresünk? |
|---|---|---|
| 1. | Olajszint | Szívóág minden üzemi állapotban olaj alatt marad-e? |
| 2. | Olaj külleme | Hab, buborék, illetve vízre utaló tartós opálosság |
| 3. | Szívóvezeték | Tömítetlenség, repedés, laza csatlakozás |
| 4. | Szivattyú tömítése | Tengelytömítés vagy más szívóoldali tömítés hibája |
| 5. | Visszatérő és résolajág | Nem megfelelő bevezetés, örvénylés, habosítás |
| 6. | Tartály | Rövidzáró áramlás, turbulencia, elégtelen levegőkiválás |
| 7. | Légtelenítés | Javítás vagy feltöltés után bent maradt levegő |
Diagnosztikai alapelv
Nem a levegőt kell „kezelni”, hanem azt kell megtalálni, hogyan kerül a rendszerbe.
Ha a levegőbeszívás, hibás visszafolyás vagy tartálykialakítás oka megmarad, a légtelenítés csak átmeneti javulást eredményez. A tartós megoldás mindig a kiváltó ok megszüntetése.
Ha az olajszint megfelelő, a rendszer légtelenítése megtörtént, mégis ismételten habzik az olaj, zajos a szivattyú, ingadozik a nyomás vagy rángat a gép, a levegő forrását rendszerszinten kell megkeresni.
A
Hidra Kft. hidraulika szerviz
csapata helyszínen vizsgálja a szívóoldali tömítettséget, a szivattyú és a vezetékek működését, a tartály kialakítását, valamint a levegősödéssel együtt jelentkező nyomás-, zaj- és mozgásproblémákat.
Ha az egyszerű ellenőrzések és a légtelenítés után a probléma visszatér, érdemes megkeresni a levegő tényleges bejutási vagy visszakeveredési pontját. Helyszíni diagnosztikával segítünk elkülöníteni a szívóoldali, tartály-, szivattyú- és rendszerkialakítási hibákat.
A gyorsabb előzetes felméréshez küldje el a gép típusát, írja le, mikor jelentkezik a habzás vagy rángatás, és lehetőség szerint mellékeljen videót a tartályban lévő olajról, valamint hidraulikus kapcsolási rajzot.
Opavszki István
Műszaki vezető
+36209199912
Macsuga Zoltán
Szervizvezető mérnök
+36205701299
Bognár Krisztián
Szervizmérnök
+36209666134
Kun Gábor
kereskedelmi vezető
+36209125668
Telefonszám
