Hidraulika rendszerek karbantartása

Karbantartási, ellenőrzési és javítási munkafolyamatokat a gyakorlatban nem szokták olyan mereven elválasztani, mint ez a definíciókban szerepel. A karbantartási tevékenységet gyakran az ellenőrzésekkel együtt végzik el.

A munkafolyadék pótlása.

Csak ugyanabból a munkafolyadékból szabad utántölteni, amivel a rendszer fel van töltve. Ezt az ásványolajoknál is be kell tartani, mert azok az olajok, melyek a szabványoknak ugyan megfelelnek, adalékban és alapolajban eltérhetnek egymástól.

A HFA, HFC és HFD típusú, különböző gyártóktól származó munkafolyadékok összekeverését feltétlen kerüljük el. Ha a különböző gyártóktól származó folyadékokat mégis összekeverik, elemkárosodás esetén a felhasználó elveszti a jótállási garanciát. Gyakran ajánlanak különböző cégek olyan adalékanyagokat, amelyek a mechanikus súrlódásokat (az ún. „stickslip” effektust) csökkentik, állítólag meghosszabbítják a munkafolyadék élettartamát és így tovább. Mielőtt azonban ezeket az anyagokat a munkafolyadékhoz adagolnánk, legyünk óvatosak és előbb konzultáljunk a munkafolyadék gyártójával. Célszerű beszerezni az ő írásos beleegyezését arról, hogy egyáltalán nem károsodik-e a rendszer attól, hogy idegen adalékokat adtunk a munkafolyadékunkhoz. A hidraulikus elemgyártókkal hasonló a helyzet, hisz hosszú kísérleteket végeznek arra, hogy az adalékanyagok adalékolásának ingadozása milyen hatást vált ki az elemek működésében és élettartamában.

Munkafolyadék cseréje.

Az első folyadékcsere közvetlen a beüzemelés után szükséges. A további rendszeres folyadékcsere 2000 – 4000 óránként ajánlott, amennyiben a folyadék nincs rendszeresen laboratóriumban ellenőrizve. Ajánlott, hogy a maximális hőmérséklet ne lépje túl a 70°C-t, illetve, hogy a szűrők cseréje rendszeresen történjen.

A folyadékcserék közti idő növelhető a folyadék helyes alkalmazásával és gyakori ellenőrzésével.

A munkafolyadék cseréjét akkor tanácsos elvégezni, ha az olaj kémiai változása elkezdődik (oxidációs melléktermékek jelenléte, a savszám vagy iszaposodási szám növekedése, szükséges adalékanyagok hiánya, viszkozitás változása stb.).

Akkor is le kell cserélni az olajat, ha a finom szennyező részecskék oly mértékben nőnek, hogy megnövekedett kopással kell számolni. Pl. ha az 5 μm és 15 μm közötti részecskék száma több mint 250 000 db, 100 ml folyadékban. Finom szennyező részecskék alatt az alkalmazott szűrő névleges pórusméreténél kisebb szennyeződés méretet értünk. Költséges tisztítási eljárások, mint pl. a centrifugás tisztítás (ha az olaj típusa ezt lehetővé teszi), vagy a szűrőprés alkalmazása csak nagyméretű ipari berendezéseknél gazdaságos. Mivel a rendszerben – szivattyúk, csővezetékek, vezérlő berendezések és mindenekelőtt a munkahenger – található folyadékmennyiség néha a tartálytérfogat többszöröse, nem elég csak a tartályban levő olaj lecserélése. Különösen olyan esetekben, amikor a lecserélendő olaj már kémiai elváltozásokat mutat.

Minden folyadékcserénél ki kell tisztítani a tartályt. Mind az olaj utántöltésénél, mind a cserénél figyelemmel kell lenni arra, hogy normál esetben a friss olaj szilárd szennyeződés tartalma miatt közvetlenül nem alkalmas arra, hogy a hidraulikus berendezésbe betöltsük, ezért mind olaj utántöltésénél, mind teljesen új, friss olaj betöltésénél szűrőt, ill. betöltő kocsit kell alkalmazni. A betöltésnél alkalmazott szűrő pórusmérete minimum a berendezésben alkalmazott szűrő méretének feleljen meg, de még jobb, ha a betöltőági szűrő még ennél is kisebb pórusméretű. Ez rendkívül fontos, mivel a folyadékcsere után üzemzavarok léphetnek fel.

Szűrők cseréje, tisztítása.

A folyadékcsere alkalmával a szűrőbetéteket is alaposan ki kell tisztítani, vagy ki kell cserélni. A mai gyakorlatban alkalmazott szűrőanyagok költséges ráfordítás nélkül nem tisztíthatók, ezért a szűrőelemeket ki kell cserélni.

Pusztán szemrevételezéssel nem lehet megállapítani a többrétegű szűrőelemről a szennyezettséget, ezért a szűrő előtti és utáni nyomáskülönbségből lehet a szennyezettségi fokra következtetni. Manapság már csak olyan szűrőket szabad beépíteni, melyeken az optikai vagy villamos elven működő szennyezettség kijelző akkor jelez, ha elértük a szennyezettség határértékét. Az automatikus felügyelet nélküli szűrőknél olyan időközönként kell cserélni a szűrőbetéteket, amelyek elég biztonságot nyújtanak arra, hogy nem nyitott-e ki a megkerülő szelep, vagy nem sérült-e meg a szűrőbetét anyaga.

Nyomások újbóli beállítása.

Az összes nyomáshatároló utánállítását el kell végezni, ez vonatkozik a munkanyomásokra, mérőnyomásokra és segédköri nyomásokra, valamint a nyomáscsökkentőkre és nyomás rá-, ill. lekapcsoló szelepekre.

Csővezetékek résolaj veszteségeinek megszüntetése.

A csővezetékek utántömítési munkáit csak nyomásmentes állapotban szabad elvégezni. A lágy tömítésekkel ellátott részeken átjutó résolajat (O-gyűrű, alakos tömítések stb.) nem lehet megszüntetni utánhúzással, mivel a tömítések vagy roncsolódtak, vagy felkeményedtek. Ilyenkor ki kell cserélni a tömítést.

A berendezés tisztítása.

Időről időre meg kell tisztítani a berendezést kívülről, hogy megállapítsuk a szivárgási helyeket. A folyadék utántöltésével ne juttassunk szennyező anyagokat a rendszerbe, ne szennyezzünk szűrőcsere esetén sem. A munkahenger dugattyúját pozitív és negatív mozgásnál óvjuk a berágódástól.

Akkumulátorok gondozása.

Az akkumulátor gáznyomását rendszeresen ellenőrizni kell, különösen a rendszer beindításánál.

Gázoldalon a hidraulikus akkumulátorokat – kevés kivétellel – kizárólag nitrogénnel töltik.

Mielőtt az akkumulátort tartalmazó berendezésnél bármilyen karbantartási munkát kezdünk, a folyadékoldalt mindig nyomásmentesítsük. Erre való hivatkozást tartalmazó táblát jól látható helyre kell helyezni a berendezésen. Célszerű többnyelvű feliratot alkalmazni!

Kopásnak kitett részek pótlása.

A legtöbb hidraulikus elem meghibásodási hajlamát nem lehet minden további nélkül előre meghatározni. Nagy jelentőségűek a beépítési feltételek. Ilyenek: dinamikus nyomás hatása, áramlási sebességek, munkafolyadék típusa, hőmérsékleti viszonyok, környezeti hatások stb.

Az ismert beépítési feltételek mellett, a gördülőcsapágyak átlagos élettartamát és a tömítések dinamikai hatásait is figyelembe kell venni. Célszerű, ha időben kicserélünk olyan alkatrészeket, pl. gördülőcsapágyak, hengertömítések, szennyeződés lehúzógyűrűk, tengelytömítések, tömlők, amelyeknek meghibásodása a berendezés üzemére komoly hatással van.

Egy gördülőcsapágy meghibásodása az egész hajtás tönkremenetelét vonja maga után, a lesüllyedő henger más gépelemekkel való összeütközést eredményezheti, a gumitömlők tönkremenetele nagyobb környezetszennyezést okozhat, vagy akár emberek egészségét is veszélyeztetheti.

A kopó alkatrészek időben történő cseréje akkor is ajánlatos, ha a berendezés többműszakos üzemben dolgozik, és automatikus gyártásba integrált, mert az esetleges üzemzavar az egész folyamatra hatással van.

Az előzőeken kívül kopó alkatrészeknek tekintjük még az alábbiakat:

• az összes elasztomer és poliuretán bázisú statikus és dinamikus tömítések (az ún. tengely-tömítések),
• nyomáshatároló szelepek (különösen a védelmi feladatot ellátók), nyomáscsökkentők, nyomás rá- és lekapcsoló szelepek,
• elektromágnesek (elsősorban a levegőben kapcsoló váltakozó feszültségű mágnesek), ha üzemük során nagy a kapcsolási szám,
• szűrőelemek, ha a szennyeződés felvétel hatását nem ellenőrizzük folyamatosan,
• rugalmas tengelykapcsolók,
• nagynyomású gumitömlők, ha a gumitömlő gyártója a beépítés figyelembevételével egy bizonyos terhelés-változási számot garantál.